1. Milyen szerepet játszik az önéletrajzom az állásszerzésben?
a. Összefoglalja az életutamat, így a munkaadók képbe kerülhetnek velem kapcsolatban.
b. Csak arra jó, hogy a HR-esek megállapítsák: megvan-e a képzetségem és a gyakorlatom egy adott munkához.
c. Az önéletrajz olyan marketingeszköz, amellyel nyilvánvalóvá tehetem az erősségeimet és képességeimet, s így az alkalmasság érzetét kelthetem vele.
2. Az alábbiak közül mit kell feltétlenül szerepeltetni az önéletrajzban?
a. A karriercéljaimat, hogy a megfelelő munkára kapjak ajánlatot.
b. Az egész életutamat pozícióról pozícióra, hogy nyilvánvalóak legyenek a szakmai tapasztalataim.
c. A szakmai tapasztalataimat függetlenül attól, hogy ezeket olyan munkakörökben szereztem, amelyeket szerettem, vagy amelyeket utáltam.
3. Milyen hosszú a jó szakmai önéletrajz?
a. Nem lehet sem hosszú, sem rövid. Ügyelni kell rá, hogy ne tűnjön sematikusnak, és egyetlen fontos részlet se maradjon ki belőle.
b. Az ember az, amivé az ismeretei és a tapasztalatai teszik, ezért ezt le kell írni függetlenül attól, hogy ezzel hány oldalt tölt meg.
c. Lehetőleg ne legyen egy oldalnál hosszabb, mert ami ebbe nem fér bele, az lehet, hogy már locsogás, s a HR-eseknek egyébként sincs idejük sokkal többet elolvasni.
4. Mennyire legyen személyes az önéletrajz?
a. Nagyon, hiszen rám kíváncsiak.
b. Ne nagyon, hiszen sok dologhoz velem kapcsolatban nincsen közük, de az emberi vonásaimat is fel kell villantanom, hogy lássák, milyen stílusú vagyok.
c. Egyáltalán nem kell személyesnek lennie. Ha a tudásom elég érdekes, majd személyes találkozásra hívnak, s ott megismerkedhetnek velem.
5. A jól megírt önéletrajzot bárhová be lehet nyújtani?
a. A jó önéletrajz megfelelő váz, de minden pályázathoz fel kell frissíteni, és az adott helyzetnek megfelelően aktualizálva kell beadni.
b. Az önéletrajz szűrési célokat szolgál, így minél inkább összehasonlítható másokéval annál jobb. Ezért egy standard önéletrajzot bárhová be lehet adni.
c. Minden pályázathoz teljesen új életrajzot kell írni, hiszen tönkreteheti az esélyeimet, ha kiderül, hogy még erre sem vettem a fáradságot.
6. Pontosan meg kell-e adni minden pályaforduló pontos idejét az önéletrajzban?
a. A személyes adataimhoz alapvetően rajtam kívül senkinek sincs köze, ezért a lehető legkevesebb karrieremhez kötődő időpontot kell csak megadnom.
b. A szakmai életutam minden adatát pontosan meg kell adnom, hogy láthassák, mely tapasztalataim, ismereteim a legfrissebbek és melyek szorulnak leporolásra.
c. Felesleges volna különösebben rejtegetni magam. A releváns szakmai információkhoz kapcsolódó időpontokat megadhatom, de azért vigyáznom kell, hogy az így közölt információk miatt ne váljak kiszolgáltatottá.
7. Az önéletrajzban melyik a helyes sorrend?
a. Szakmai kompetenciák. Karrierállomások. Karriercélok.
b. Karriercélok. Szakmai kompetenciák. Karrierállomások.
c. Karrierállomások. Szakmai kompetenciák. Karriercélok.
8. A motivációs- vagy kísérőlevél hogyan javíthatja álláspályázatunk esélyeit?
a. Egy önéletrajzot csak úgy magában elküldeni elég neveletlen dolog, így a jelentkezés indokait ismertető kísérőlevél elengedhetetlen.
b. A kísérőlevélben felhívhatom a figyelmet a karriercéljaimra, s kiemelhetem az erősségeimet, amelyek rávehetik a HR-eseket, hogy az önéletrajzommal, sőt majd velem is foglalkozzanak.
c. A motivációs levél lehetővé teszi, hogy röviden kifejthessem a szakmai nézeteimet, s így könnyen megállapítható, hogy beleilleszkedem-e az adott cégkultúrába.
9. Fontos az olvasmányosság, a jó stílus a motivációs levél megírásakor?
a. A jó stílus ebben a műfajban a pontosságot jelenti, s nem az élvezetességet.
b. Az unalmas kísérőlevelet – az önéletrajzzal együtt – kidobják, ezért kifejezetten olvasmányosan és érdekesen kell megírni.
c. Itt a tartalom a lényeg, de a túlságosan aprólékos, a dagályos és szóismétlésektől hemzsegő irományt legalább annyira utálni fogják, mint a szárazan kopogó és hivatali bikkfanyelvet használó érzelemmentes feljegyzést. Ezért itt a jó stílus ismérve az egyensúly, amely gazdája kiegyensúlyozottságára is utal.
Helyes válaszok
1. c Az önéletrajzzal el kell adnod magadat. Minden más csak másodlagos.
2. a Az általános tapasztalat szerint, aki általában akar munkát találni, sokkal kevésbé lesz sikeres, mint aki konkrét karriercélokat tűzött maga elé. Ráadásul, aki bármit elvállalna, a vesztes pozíciójába helyezkedik. De megeshet vele, hogy olyan munkát ajánlanak neki, amit utál, s mégis elfogadja, mert fél elutasítani a biztos lehetőséget.
3. c. Az önéletrajz praktikus eszköz. Legalább is a HR-esek ekként használják. Amivel pedig kényelmetlenségük támad, azt még akkor is félreteszik, ha a megoldás, amit keresnek, éppen abban van. Ez még akkor is igaz, ha az a. jelű válasz is sok esetben megfelelő eredményt hoz.
4. c. A személyiség megismeréséhez az úgynevezett amerikai stílusú szakmai önéletrajz – s manapság szinte kivétel nélkül ezt kérik – szinte alig nyújt támpontot. A kísérőlevél már valamivel többet. De kellően cizellált képet egy jelöltről a HR-esek szerint csak személyes találkozás alapján lehet szerezni. Ezért kell az interjúra jól felkészülni, ahol alaposan kifaggatják a jelentkezőket. Ide azonban az önéletrajz csak a belépőjegyet szolgáltathatja.
5. a . Senki szakmai pályája nem olyan sokrétű, hogy bárhová is jelentkezik, állandóan vadonatúj önéletrajzot kellene írnia. Ugyanakkor még azonos szakmában és piacon lévő cégek is különböznek egymástól. Ezért az önéletrajz megírása előtt érdemes tanulmányozni az állást ajánló vállalatot, s a vélhetően fontos vonásokat, ismereteket, tapasztalatokat előtérbe helyezni, míg az esetleges kizáró tényezőket elrejteni.
6. c. A HR-esek számára nincsen bosszantóbb, mint pár hiányzó adat. A hiányos önéletrajzokat a legtöbb esetben ezért félreteszik, s csak akkor foglalkoznak velük, ha nem találtak más megfelelő jelölteket. Ezért az alapadatokat (kor, végzettség, lakóhely, telefonszám, e-mail cím) feltétlenül meg kell adni, s az utolsó hat-nyolc év szakmai eseményeinek időpontjait is célszerű közölni. Persze mindig csak annyit kell elmondani, amennyi feltétlenül szükséges.
7. b. Bár az amerikai stílusú önéletrajz szabály szerint elsősorban a szakmai információk felsorolását tartalmazza, de ennek is írható olyan rövid bevezető, amelyben azonnal egyértelművé tehetjük a karriercéljainkat és mintegy magyarázólag felsorolhatjuk a releváns szakmai kompetenciáinkat. Ezt követheti a karrierút fordított időrendben való leírása. Esetleg, ha vannak szakmai profilunkat színesítő, de az adott állás szempontjából nem lényeges kompetenciáink, azokat az önéletrajz legvégén csokorba foghatjuk.
8. b. A kísérő levél más néven motivációs levél – mint a neve is mutatja – arra ad választ, hogy a jelentkező miért is küldi be önéletrajzát egy adott pályázatra. Ez a levél is természetesen személyes marketingeszköz, amivel a munkavállaló eladja a portékáját a vevőjének, a munkaadónak. Mivel itt nem olyan szigorúak a formai kötöttségek, mint az önéletrajznál, így nagyobb tér nyílik a szabad érvelésre, a meggyőzésre, ami lássuk be az értékesítésben – ezért itt is – nagyon fontos.
9. c. A stílus maga az ember – szokták mondani. A gondosan megszerkesztett kísérőlevél ezért eleve pozitív várakozást alakíthat ki a jelölt iránt. Nem mindenki születik Hemingwaynek vagy Esterházynak, de aki ad magára – és ezt az álláskínálók el is várják – képes szabatosan és pontosan bemutatni önmagát, értékeit és céljait. Ebbe nem férnek bele a magyartalanságok, a szóismétlések, a dagályosság, az unalom, a hivatali nyelvi fordulatok, a felesleges idézetek, a szakmai tolvajnyelv kifejezései vagy a nem közismert rövidítések. De esetenként jól jön a finom humor, és mindig elkél az arányérzék.
Értékelés
9 vagy 8 helyes válasz: Joggal számíthatsz arra, hogy a pályázatod a kiválasztottak közé kerül. Persze csak akkor, ha jól mérted fel, hogy a meghirdetett állás valóban olyan és annyi képzettséget, tapasztalatot kíván, amennyi neked van. A megfelelően összeállított pályázat azonban arra vall, hogy ezt az értékelést is képes vagy helyesen elvégezni. Ha minden stimmel, és mégse hívnak be egy személyes találkozóra, hidd el, nem benned van a hiba. Ekkor csak annyi derül ki, hogy nem a neked megfelelő cégnél kopogtattál. Ritka szerencse, ha valaki az első jelentkezésre az elképzeléseinek megfelelő állást talál, ezért az önéletrajz- és kísérőlevél írási képességeidet kihasználva nyugodtan folytasd a keresést, s előbb-utóbb sikerrel fogsz járni.
7 vagy 6 helyes válasz: Még nem vagy igazán profi álláspályázat író, de gyorsan azzá képezheted magad. Így is van esélyed, hogy motivációs leveled és önéletrajzod felkelti az álláskínálók érdeklődését, de érdemes némi energiát az ismereteid fejlesztésébe fektetni. Utána újult erővel és friss tudással felvértezve a jelenleginél sokkal jobb esélyekkel tudod majd kiválasztani, hogy milyen cégeknél és milyen állásokra érdemes jelentkezned, ahol érdeklődve olvassák majd a kísérőleveledet és az önéletrajzodat.
5 vagy kevesebb helyes válasz: Nos, ahogy mondani szokták: új kihívásokra leltél. Ahhoz, hogy eredményesen jelentkezhess egy állás betöltésére, meg kell tanulnod a pályázatírás néhány fontos szabályát. (Erre vonatkozó információkat a hvg.hu és a jobline.hu oldalin is találsz.) Ugyanis csak akkor lesz esélyed, hogy olyan önéletrajzot és kísérőlevelet írj, amely felkelti a jelentkezők szelektálására kijelölt szakemberek figyelmét. Lehet, hogy máris teljesen alkalmas volnál egy-egy poszt betöltésére, de az álláskeresési társasjáték szabályai szerint tökéletes belépőt kell produkálnod ahhoz, hogy elhiggyék: értesz a szakmádhoz is.
(hvg)
![Munkavégzés a terhesség alatt](javascript:kep("pic/cikk_kepek/0000000351.jpg",113,98); "Munkavégzés a terhesség alatt")
![Szülés utáni munkavállalás](javascript:kep("pic/cikk_kepek/0000000305.jpg",199,273); "Szülés utáni munkavállalás")
(figyelőnet)
Utolsó kommentek