Az első iromány, ami a megcélzott cég munkatársához kerül, így különösen fontos, hogy milyen hatást érünk el. Látszólag könnyű önéletrajzot írni, ám itt is vannak buktatók, melyeket jó szem előtt tartani.
A magyar önéletrajzi szokások nagy mértéken az amerikai mintákhoz igazodnak. A kézzel írott összefüggő élettörténet már a múlté, manapság a tételes, strukturált életrajz számít etalonnak.
Nagy probléma az arányérzék hiánya

Az általánosan elfogadott cv a személyes adatokkal kezdődik és a hobbival zárul. Közötte a munkatapasztalat, az iskolai végzettség, a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek fordulnak elő főcímként változó sorrenden.
Az önéletrajzok leggyakoribb hibája a terjedelem. Nem szabad túl hosszúnak, de túl rövidnek sem lennie, meg kell találni a helyes arányokat, különbséget kell tenni lényeges és lényegtelen információ között
Fontos a korábbi munkakör részletesebb leírása: nem elegendő a cég nevét és a pozíciót leírni, mert ez keveset mond.
Iskolai végzettségnél lényeges, hogy nappali vagy esti tagozaton végzett, miről írta a diplomamunkát.
Ha a munkavállaló konkrét pozícióra pályázik, javasolt a hirdetésben megfogalmazott elvárásokra és a hirdető cégre szabni az életrajzot, hangsúlyozva a kívánt végzettség, képesség, tapasztalat meglétét.
Mellékeljenek fényképet is a pályázathoz, illetve számítógépen elküldött életrajz esetén a jobb felső sarokba másoljanak be egy mosolygós, pozitív hatást sugárzó képet.

Az életrajz két oldalnál ne legyen hosszabb. Ha a pályázó valamit bővebben akar megfogalmazni, akkor azt a motivációs levélben megteheti.
A magyar pályázók a cv-írásban formailag, struktúrában az amerikai mintát követik, ám tartalomban van még mit behozni. A tanácsadó kezébe sok rosszul megírt, a pályázó korábbi munkájáról, képességeiről keveset mondó önéletrajz kerül.

Úgy tűnik, ezen a területen is van pótolnivalónk...