Állást keresel? Innen indulj!

Vajon tudod, hogy hogyan kezdj neki az álláskeresésnek? Számtalan önéletrajz típus létezik... Hogyan viselkedj egy interjún...Milyen kérdések hangozhatnak el egy elbeszélgetésen...A testbeszéd fontossága...Miért kell a motivációs levél...Oszd meg tapasztalataidat...

Utolsó kommentek

Linkblog

Ajánló!!

Mulassunk!

2011.01.22. 13:54 | allaskereses | Szólj hozzá!

Címkék: munka vicc humor állás

A cigány bemegy a munkaközvetítőhöz:
- Szeretnék dolgozni!
- Tessék, itt van egy vezérigazgatói állás.
- Na ne vicceljen!
- Maga kezdte.

***

A munkahelyemen én vagyok az isten.
Mindenki tudja, hogy létezem, de még senki se látott....

***

- Mi a véleménycsere?
- Amikor bemész a saját véleményeddel a főnöködhöz, és az övével jössz ki...

***

Az építésvezető kilátogat az építkezésre, és egy fiatalembert lát csellengeni a munkások között. Gondolja, most példát statuálhat. Odamegy a fiúhoz:
- Fiam, mennyi a maga fizetése?
- 30 ezer - feleli a megszeppent fiú.
- Tessék, itt a fizetése, aztán soha többet ne lássam itt magát!
Miközben a fiú megy kifelé, az egyik munkás megszólal:
- Főnök, mi baja a pizzafutárral?!

***

- Te, adj kölcsön egy ezrest fizetésig.
- Tessék, itt van. És mikor lesz fizetés?
- Én tudjam? Hát te dolgozol..

***

 
  

Három szakma képviselője vitatkozik, hogy melyikük foglalkozása az ősibb.
Az orvos azt mondja:
-Isten Évát Ádám oldalbordájából teremtette. Ez igazi orvosi feladat volt.
A mérnök erre a következővel válaszol:
-Igen, de az Isten a káoszból teremtette a világot. Ez hamarabb volt és igazi mérnöki munka.
Minderre a programozó:
-Jó, Jó ! De a káoszt, azt ki teremtette ?

***

Álláshirdetésére jelentkezik egy férfi. A személyzetis behívja, és alaposan kifaggatja. Végül így szól:
- Még egy kérdés. Volt ön katona?
- Igen, uram. Vietnámban.
- Megsérült?
- Igen, uram. Ellőtték a herémet.
- Na jó. Fel van véve - mondja a személyzetis. - Nyolckor kezdünk, de magának elég tízre jönnie.
- Miért olyan későn?
- Mert addig úgyis csak a tökünket vakarjuk.

 

A főnök egy leírást kért Bob Smith nevű beosztottjáról:

"Bob Smith, a segédprogramozóm mindig
keményen dolgozik az irodájában. Bob függetlenül dolgozik anélkül, hogy
pazarolja a cég idejét és a kollégákkal beszélget. Bob soha nem
tagadja meg másoktól a segítséget, és mindig
időre fejezi be a kiadott munkát. Bob gyakran sok időt tölt
a munkájával, hogy befejezze azt, néha folytatja azt az
ebédszünetben is. Bob egy olyan személyiség, akinél abszolút nincs
kétség afelől, hogy alapos és széleskörű a területén a
szaktudás. Úgy gondolom, Bob-ot nyugodtan lehet
egy igazi nagyágyúnak nevezni, akit nem lehet
nélkülözni. Következésképpen azt ajánlom, hogy Bob-ot
léptessék elő. Egy javaslatot majd
el kell küldeni minél hamarabb."

SD

Hamarosan érkezett egy kis kiegészítés a levélhez:
"Bob a hátam mögött állt, és olvasta a levelet, miközben írtam. Kérem, csak a páratlan sorokat (1,3,5,stb...) olvassa el, amik a valódi véleményemet tartalmazzák róla."

Ezek is mi vagyunk :-) -egy kis kikapcsolódás

2009.05.24. 10:04 | allaskereses | Szólj hozzá!

Címkék: állás állásinterjú

Az Egyesült Államok száz legnagyobb vállalatának munkaügyi vezetõit kérdezték az álláskeresõk viselkedéséről, extrém megnyilvánulásaikról. A következõ esetek megtörténtek, a pályázót azonban nem alkalmazták…

1. A munkát keresõ azt mondta, hogy õ nagyon jól képzett, és ha a cégünk nem alkalmazza, az a cég vezetésének alkalmatlanságát bizonyítja.

2. A férfi átvette a kérdõívet, leterítette a padlóra, melléfeküdt, és elkezdte kitölteni.

3. A hölgy a felvételi beszélgetésre nagy termetû kutyáját is magával hozta.

4. A pályakezdõ egész beszélgetés alatt rágógumizott és gömböket fújt belõle. Néha ki is pukkasztotta.

 

5. A jelentkezõ folyamatosan kuncogott a beszélgetés alatt. Amikor ezt  szóvá tettem, megkérdezte, hogy mondhat-e egy jó viccet.

6. Sétálómagnó fejhallgatója volt a fülén, és azt állította, tud egyszerre rám figyelni és zenét hallgatni.

7. A kopasz jelentkezõ elnézést kért, elment, majd pár perc múlva visszajött egy szõke parókával.

8. A jelentkezõ a beszélgetés elején felhúzta ingujját, mozgatni kezdte a bicepszét, majd a munkaügyis kollégát kihívta egy szkandermeccsre.

9. Amikor az önéletrajzát kértük, azt mondta, csak annak adhatja át, aki megfelelõ képzettséggel rendelkezik az elbírálásához.

 

10. Bejelentette, hogy sajnos nem volt ideje ebédelni, és az irodában elkezdett hamburgert és sült krumplit enni. Elnézést és sót kért.

11. Egyetlen szó nélkül felállt és eltávozott a felvételi beszélgetés kellõs közepén.

12. A pénzügyi igazgatóhelyettesi posztra jelentkezõ férfi melegítõben, fején homlokpánttal jelent meg a felvételi beszélgetésen.

13. Azt mondta, ha felvesszük, úgy bizonyítja lojalitását a cég iránt, hogy a céglogót az alkarjára tetováltatja.

14. A felvételi kérdések megválaszolásához felhívta az orvosát.

 

15. Kijelentette, addig el nem megy, amíg fel nem veszem. Kénytelen voltam a rendõrséget hívni.

16. Amikor a hobbija felõl érdeklõdtem, elkérte az esernyõmet, felállt és elkezdett szteppelni az irodában.

17. Elõvett egy kis flipperjátékot, és kihívott egy partira.

18. Elkezdett ugrálni a szõnyegen, majd azt mondta, bizonyára szívemen viselem a cég pénzügyeit, hogy egy ilyen vékony szõnyeget rakattam az irodába.

19. Hirtelen belenyúlt a retikülömbe, elõvett egy fésût, megfésülködött vele, majd eltávozott.

 

20. Elõvett egy Polaroid gépet, és csinált egy képet rólam. Azt mondta, mindenkit lefényképez, akinél felvételügyben jár.

21. A jelölt felszólított, vegyek fel egy zakót, hogy az állásajánlat hivatalos legyen.

22. Azt mondta, az állás nem is igazán érdekli, mert túl nagy a fizetés, de ha már így összejöttünk, nem vennék-e egy vibrátort?

23. Amíg egy beérkezõ telefont intéztem, a jelentkezõ elõvette a Penthouse magazint, végignézte benne az összes képet, hosszasan elidõzve a középsõ poszternél.

24. A felvételi beszélgetés közben elkezdett csörögni a táskájában egy óra. A jelentkezõ elõvette, megállította, majd közölte, hogy el kell rohannia egy másik felvételire.

 

25. Beszélgetés közben csengett a mobilja. A felesége hívta. A pályázó ilyeneket kérdezett tõle: „Melyik cég?”, „Mikor kellene kezdeni?”, „Mennyit fizetnek?”. Amikor megkérdeztem, hogy tényleg érdekli-e a mi ajánlatunk, azt válaszolta: „Attól függ, tudnak-e többet fizetni.” Nem vettük fel, késõbb kiderült, csak blöff volt az egész, így akart nagyobb fizetést kicsalni.

26. A hölgy fél pár cipõben érkezett. Szerinte valaki ellopta a buszon a párját.

27. A férfi távoztában felemelte aktatáskáját, az kinyílt, és kiesett belõle pár nõi fehérnemû, parfüm és púder.

28. Az álláskeresõ robogóval érkezett, amit a recepción parkolt le. Azt mondta, jobb szeret fedett helyen parkolni, mert fél, hogy valaki ellopja.

29. Egyszer csak levette a jobb cipõjét és a zokniját, majd elõvett egy púderesdobozt, és bepúderezte a lábát és a cipõjét. Amíg visszavette a zoknit és a cipõt, elmagyarázta, hogy naponta négyszer kell használnia, és pont most volt itt az ideje.

 

30. A jelentkezõ elmondta, hogy igazából nem akar õ sehol dolgozni, csak a munkaügyi hivatal nyaggatja, hogy keressen már valamit.

31. Amikor beléptem az irodába, a jelölt elkezdett fütyülni.

32. Megkérdezte, hogy ki az a csinos nõci az asztalon lévõ képen. Amikor mondtam, hogy az a feleségem, megkérdezte, otthon van-e most, és hogy mi a telefonszámunk. Kénytelen voltam a rendészeket hívni.

33. Leokádta az asztalomat, majd egybõl elkezdett a munkáról kérdezgetni, mintha mi sem történt volna.

34. Egy fekete dobozt hozott az irodába, és azt mondta, ha nem vesszük fel, akkor felrobbantja a bombát. Nem hittem neki, és elmagyaráztam, hogy valószínûleg a stílusa miatt nem veszik fel sehova, majd hívtam a rendõrséget. Ekkor ledobta a dobozt, átkapcsolt egy kapcsolót és elrohant. Hál’ istennek, senki sem sérült meg, de kellett vennem egy új íróasztalt.

35. A beszélgetés elõtt megkérdezte, nem kérek-e egy kis kokaint.

nana.hu

A munkaköri leírás

2009.05.24. 09:49 | allaskereses | Szólj hozzá!

Címkék: munka állás munkaerőpiac munkaidő munkaköri leírás

A modern piacgazdaságban a fő mérőszám: a teljesítmény. A munkáltatónak meg kell fogalmaznia a munkakörre és a munkatársra is vonatkozó teljesítmény-követelményt.

A munkaköri leírás a munkavállaló számára éppen olyan fontos, mint a munkáltató számára, hiszen a dolgozót vagy megerősíti vagy felhívja a figyelmét arra, hogy hol van még javítanivaló.

Az értékelés alapelvei és elemei:

- Az értékeléssel a pozitív magatartásmódokat kell előmozdítani. Az értékeléskor a munkatásnak visszajelzést kell kapnia munkavégzésének minőségéről. Segítő szándékú értékelés a cél, és szót kell ejteni a hiányosságokról is.

- Az értékelés adjon lehetőséget a nyílt eszmecserére a vezető és a munkatárs között. Ezért kell az értékelést megelőznie egy alapos felkészülésnek mindkét fél részéről.

- Az értékelésnel figyelembe kell venni, hogy a teljesítmény különböző tényezőktől függ:

                      - ismeretek

                      - képességek

                      - készségek

                      - környezeti viszonyok

Értékelendő területek:

- munkateljesítmény

- munkaminőség

- munkamagatartás

- munkahelyhez való viszony

A munkaköri leírás a munkakör elemzésén alapszik, egy korszerű, jogilag is megalapozott dokumentum.

A munkaköri leírás tartalmi és formai követelményei:

- Személyi adatok ( név, születési adatok, iskolai végzettségek)

- Munkaköri adatok: - munkakör célja

                            - munkakör betöltéséhez szükséges követelmények (szakmai,-  

                            vezetői követelmények, személyes tulajdonságjegyek)

                             - függelmi viszonyok

                             - feladatok ( termelési, gazdasági, eszközgazdálkodási,

                             munavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi)

                              - hatáskör

                              - felelősségi kör

                              - jogkör

                              - egyéb speciális jogok és kötelezettségek

                              - egyéb eseti, személyre szóló megbuzatások

                              - titokvédelmi kötelezettség

- Aláírások, záradékok

Gyakorlatozz külföldön!

2009.05.17. 09:41 | allaskereses | Szólj hozzá!

 
Szakértők szerint komoly lépéselőnyre tesznek szert azok a főiskolások, egyetemisták, akik szakmai gyakorlatukat külföldön töltik. Az önállóság, a nyelvtudás, és a szakmai tapasztalat kifizetődik.
 Azok a diákok, akik szakmai gyakorlatukat külföldön töltik, óriási előnyre tesznek szert, állítják a fejvadászok – olvasható a figyelőnet.hu oldalán. A külföldön dolgozó/tanuló fiatal, egy idegen ország nyelvén, ismeretlen emberek között, új szakmai kihívások közepette, egyedül kénytelen helytállni, ami önbizalmára, életfelfogására, értékrendjére pozitív hatással van. A fiatal előtt valamilyen formában kinyílik a világ, új kultúrákat, embereket ismerhet meg, szakmai szempontból pedig olyan tudásra tehet szert, ami a hazai piacon még nem ismert, nem beszélve a külföldön szerezhető nyelvtudásról – mindez nagyon vonzó a hazai cégek számára. A tény, hogy a pályakezdő fiatal nemzetközi mércével mérve is képes volt megállni a helyét, be tudott illeszkedni egy külföldi vállalat munkaszférájába, sokat elárul a fiatal képességeiről.

Menjen, aki tud

Szakértők szerint szinte valamennyi szakmával érdemes külföldön próbálkozni, az ott szerzett tudás és tapasztalat minden szempontból kifizetődő, és megtérül. Egyrészt az optimista és tudatos nyugati gondolkodásmód elsajátítsa végett, az új tudás megszerezéséért, a saját, specifikus tudás kivitele miatt, vagy ha másért nem is, nyelvtanulás céljából is érdemes külföldön próbálkozni. Legyen szó zenéről, fizikai munkáról, informatikáról, vagy éppen a sportról, mindenki megtalálhatja a maga számításait.

Buktatók

A külföldön töltött hónapok, vagy akár évek azzal a veszéllyel is járhatnak, hogy a diákok külföldön ragadnak. A fiatalok gyakran nem tudnak itthon elhelyezkedni, vagy azért, mert a haza cégek nem ismerik azt a külföldi vállalatot, ahol a fiatal gyakorlatát abszolválta, vagy a fiatal elvárásai túl magasak. Ez utóbbi elsősorban akkor merül fel, ha a fiatal huzamosabb időn keresztül élt külföldön, és nem képes itthon beilleszkedni.
(apertus.hu)

Új hírek...

2009.05.16. 21:17 | allaskereses | 1 komment

Sziasztok!

Nagyon sok minden megváltozott, mióta összegyűjtöttem, illetve írtam a blogomat. A munkaerőpiac elég csehül áll, egyre többen keresnek melót, és egyre kevesebb akad belőle. Igyekszem újra minél több infot összegyűjteni nektek, hogy egy helyen találjatok meg mindent ami érdekel.

Cikk a munkaidőről

2008.04.17. 19:29 | allaskereses | Szólj hozzá!

Címkék: munkaidő

A napi munkaidő teljesítése

Általános és egyenlő munkaidő esetén meg kell határozni a munkaidő kezdetét, a munkaközi szünet létét vagy nem létét, ha van, a munkaközi szünet igénybevételének keretét, illetve munkaidőbe történő teljes vagy részleges beszámíthatóságát, valamint azt, hogy a munkaidő kezdetén, a munkaidő teljesítése alatt, illetve végén hol kell vagy lehet tartózkodni.


A napi munkaidő teljesítése

  1. Egyenlő munkaidő

  • a munkaidő kezdetét,
  • a munkaközi szünet létét vagy nem létét,
  • ha van, a munkaközi szünet igénybevételének keretét (vagyis a munkaidő kezdete és vége közé eső kezdőpontját, időtartamát), illetve munkaidőbe történő teljes vagy részleges beszámíthatóságát,
  • a munkaidő kezdetén, a munkaidő teljesítése alatt, illetve végén hol kell vagy lehet tartózkodni.

Ha nincs más rendelkezés, akkor a munkaidő alatt a kijelölt egyéni munkahelyen kell tartózkodni.

Ha a fentiek megállapítására nincs külön szabály (jogszabály, kollektív szerződés vagy munkaszerződésbeli rendelkezés), akkor ezek meghatározására a munkáltató jogosult.

  1. Egyenlőtlen munkaidő

A munkaidő-keretnek lehet más beosztási kerete is, mint a szokásos napi beosztás. Ennek megállapítására a kollektív szerződés vagy ennek hiányában a munkáltató jogosult.

A munkaidő-keret megállapításánál a következőket kell meghatározni:

  • konkrétan az egyes munkanapokat (a hét vagy a hónap mely napjain kell dolgozni),
  • a napi munkaidőt naponként előre meg kell határozni (hiszen itt nem egyenlő, vagyis nem napi egyforma hosszúságú munkaidőről van szó), ebből következően
  • naponként a munkaidő kezdetét (és végét) és az esetleges megszakítási lehetőségeket, illetve
  • az ellenőrzés módját (hiszen a különböző hosszúságú napi munkaidő teljesítése (esetleg) speciális mérési vagy ellenőrzési eljárást igényel(het)).

Az így megállapított munkarend új szakmai munkavégzést is előírhat, mely általában 22-06 óra közé esik, de a munkavállaló javára ettől el lehet térni.

Lehetséges a munkaidő-keret �keretjellegű� szabályozása, vagyis a keret határozott, de választási vagy változtatási lehetőségeket tartalmazó meghatározása is. Ez a lehetőség csak akkor alkalmazható, ha a munkaidő-keret hosszabb távon kisebb egységekre, időszakokra, idényekre bontató. Ilyen esetben a megfelelő periódus egyenlőtlen munkaidőre vonatkozó beosztását előre rögzíteni kell, és időben a munkavállaló tudomására kell juttatni. Ilyen helyzet állhat fönn

  • a többműszakos,
  • a folyamatos,
  • a folytonos,
  • a rugalmas és
  • az elvégzendő feladatokhoz igazodó

munkarend esetén.

a) Többműszakos munkarend: Ha a munkahely napi működési ideje túlnyúlik a munkavállaló számára előírt (akár egyenlő, akár egyenlőtlen) napi munkaidő hosszán, akkor a munkavállalók egymást meghatározott, előre kialakított rend szerint naponta váltva végzik a munkájukat.

b) Folyamatos munkarend: Az üzemelési napokon (itt főleg hétköznapokról van szó) megszakítás nélküli munkát igénylő munkarend folyamatos munkarend.

c) Folytonos munkarend: Akkor folytonos egy munkarend, ha a munka hétvégén is folyik megszakítás nélkül.

Tehát a folytonos munkarend folyamatos munkarend is (a különbség az általában munkanapnak nem minősülő hétvégi munkavégzésben áll). A többműszakos munkarend is folyamatos munkarend, sőt sokszor folytonos is.

d) Rugalmas munkaidő: A rugalmas munkaidő általában két fő részből áll:

  • törzsidő�: ebben az (előre megállapított) időszakban mindenképpen munkát kell végezni,
  • peremidő�: a munkanapnak a törzsidőn kívül eső része, amikor lehet munkát végezni.

Rugalmas munkaidőnél rögzített a napi és a havi legrövidebb (ami legalább a törzsidő hossza) és leghosszabb munkaidő (törzsidő a maximális hosszúságú peremidőkkel összeadva), illetve a különbözet következő időszakra való átvihetőségre. Ezek azok a keretek, amelyeken belül a munkavállaló maga alakítja munkaidejének kezdését és hosszát. Könnyen kitalálható és talán közismert is ennek a rendszernek számos előnye:

  • távollétek adminisztrálásának szinte fölöslegesé válása (természetesen a törzsidő kivételével),
  • túlórák mérséklésének elősegítése,
  • a munkaidő a munkavállaló igényei szerint alakulhat (nyilván bizonyos keretek figyelembe vételével).

e) Természetesen lehetséges törzsidő nélküli, �abszolút� rugalmas munkaidő is, bár ez általában nehezen ellenőrizhető, nehezen számbavehető és a munkavállalóknak csak bizonyos rétege számára elérhető. Ez az ún. feladatokhoz igazodó munkarend. A munkavállaló ez esetben maga jogosult beosztani munkaidejét. Például vezetők, önálló munkát végzők (díjbeszedő, ügynök stb.) esetében indokolt az ilyen munkarend alkalmazása.

Az egyenlőtlen munkaidőt előíró rendelkezéseknek vannak korlátai.

Az egyenlőtlen munkaidő naponta 4 és 12 óra közé eshet, készenléti jellegű munkakörben legföljebb 24 óra.

Az egyenlőtlen munkaidő átlagolási időszaka két hónap, tehát ez az az időhorizont, amelyen belül a kiegyenlítettségnek meg kell valósulnia az egyenlőtlen munkaidő rövidebb, illetve hosszabb teljesítései tekintetében. (Ezen időszaknál hosszabb távot csak kollektív szerződés tehet lehetővé.) Idény- vagy szezonmunkák esetében is él a 12, illetve 24 óra mint határ, csak a kiegyenlítési időszak hosszabb: 1 év.

Ha a munkáltató választási lehetőségeket tartalmazó munkaidő-keret esetén legalább egy héttel előbb és legalább egy hetes időszakra nem közli a munkavállalóval az egyenlőtlen munkaidő beosztását, akkor a munkavállaló védelme érdekében az utolsó időszak vonatkozó munkaidő-beosztása lesz az irányadó (hacsak nincsen ennél a munkavállalóra nézve kedvezőbb eltérő megállapodás).

consultation magazin

Elszánt álláskeresők arcpirító hazugságai

2007.10.18. 12:23 | allaskereses | 6 komment

Címkék: állásinterjú

Takarítónőből menedzserasszony? Egy tanfolyam elvégzésével diplomás munkavállaló? Három év kihagyás után perfekt nyelvtudással büszkélkedő vezető munkatárs?

Összeállításunkból kiderül, melyek azok a trükkök, hazugságok, amelyekkel a jelentkezők feltupírozzák önéletrajzukat, hogy minél jobban el tudják adni magukat. Vigyázat, lebukásveszély!
 

„Mit nekem egy állásinterjú, két vállra fektetem a fejeseket, ha szívatnak, szó nélkül kisétálok az ajtón, vissza se nézek" - mondja Anita, aki a kevésbé elhivatott álláskeresők táborát gyarapítja. A húszas éveik elején járó pályakezdők között szép számmal akadnak olyanok, akik nem mérik föl, mekkora jelentősége van egy-egy állásinterjúnak -  a tapasztalatszerzéstől egészen szakmai hírnevük ellehetetlenítéséig -, és csak „brahiból" mennek el a kiszemelt vállalat felvételi beszélgetésére, hogy elmondhassák:  ezt is kipróbálták. Vélekedésükkel ellentétben igenis van veszítenivalójuk, az interjúztatók ugyanis megjegyzik, ha egy jelölt kirívóan ostoba vagy összevissza hazudozik az állásinterjún.

És bizony fölmerül a kérdés: meddig mehet el a jelentkező, ha el akarja nyerni a megpályázott állást? Milyen kegyes hazugságokat írhat önéletrajzába, és hogyan hazárdírozhat egy szemfüles HR-es előtt? Egy humánerőforrás-kutatással foglalkozó amerikai cég felméréséből kiderül: a tengerentúli vállalatok 85 százalékánál rendszeresen ellenőrzik, hogy az álláskeresők önéletrajzában minden adat megfelel-e a valóságnak, vagy itt-ott kilóg a lóláb.

Az ellenőrzés a jóhírű cégeknél Magyarországon is szinte alapkövetelménynek számít, mert a leleményes csalók  újabb és újabb trükköket vetnek be, hogy befúrják magukat egy-egy vállalathoz.

„Néhány elszánt állásvadász mindenre képes a kiszemelt munkáért, még arra is, hogy hamis adatokat írjon a jelentkezési lapjára, a saját kezűleg kiállított ajánlólevélről, nem létező szakmai gyakorlatot igazoló papírokról, kirívó esetben pedig a feketepiacon vásárolt diplomáról, nyelvvizsga-bizonyítványról már nem is beszélve" - sorolja az extrém példákat István, aki több mint tíz év alatt alapos jártasságot szerzett, ismeri a dörzsölt állásvadászok összes stiklijét.

A trükkös jelentkezők törekvései többnyire nem gyümölcsözőek, ugyanis szinte minden vállalatnál átfutják a beérkező önéletrajzokat, és ha a jelölt alkalmasnak tűnik, utánanéznek, hogy a CV-ben föltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak - tudjuk meg a szakembertől, aki azt azért hozzáteszi, hogy a lebukásveszély jóval kisebb, ha a jelentkező jó minőségű hamis diplomával rukkol elő, és a kitöltés során nem követ el olyan alapvető hibákat, mint egy nem létező főiskolai kar megjelölése vagy egy képzelt oktató nevének föltüntetése. Ezek persze csak a legszélsőségesebb módszerek. Az apró csalások, a részletek kiszínezése, lényegtelen mozzanatok - képzések, tanfolyamok - felnagyítása szinte minden önéletrajzban tetten érhető.

Ööö... nem rúgtak ki!

Mindennapi hazugságok

Természetes, hogy az álláskeresők igyekeznek lehetőségeikhez mérten felturbózni önéletrajzukat, máskülönben nehezen rúghatnak labdába: a zsírosabb állásokért - amelyekre nem ismeretség útján keresnek jelölteket - komoly harc folyik, de a tupírozásnak is vannak fokozatai. Az egyik „kispályás" fogás a tekintélyes szakmai múlt megteremtése: a jelöltek tapasztalataikat gyakran olyan cégeknél szerzik, ahol épphogy csak megfordultak.

Gyakornokként az egyik kereskedelmi csatornánál Pisti hónapokig csak kávét hordott a szerkesztőknek, kívülállóként ott téblábolt ugyan egy-egy riport forgatásán, de a tűzvonalba soha nem került. „Lehet, hogy nem voltam elég kitartó, de egy idő után meguntam, hogy mindenki csak ugráltatott és keresztülnézett rajtam. Ha az ember hónapokig nem jut lehetőséghez, érdemes más munka után nézni, mert beskatulyázzák, a környezetében elkönyvelik, hogy másra nem jó, csak arra, hogy a nagymenőket kiszolgálja" - mesél tapasztalatairól az azóta egy reklámcég marketingosztályán dolgozó férfi.

Egy másik népszerű trükk, amit a dörzsölt jelentkezők bevetnek, hogy önéletrajzukban kozmetikázzák munkaviszonyuk időtartamát és megszűnésének dátumát, így elvileg senkinek nem tűnik föl, hogy mennyi ideig voltak munkanélküliek. Hogy ezt a HR-esek kiszűrjék, a vállalatoknál bevett módszer az úgynevezett reference-check (referencia-ellenőrzés). „Az egyik jelentkező azt állította, hogy 2006-ig vezetett egy 450 fős gyárat. A két és félórás állásinterjú végére kiderült, hogy az illetőt 2004-ben kirúgták. Vagyis két évig nem csinált semmit, de az önéletrajzából ez persze nem derült ki" - meséli a hvg.hu-nak az egyik fejvadászattal és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó hazai cég, a ProfiPower munkatársa. Olyan is előfordult, hogy valaki beírta az önéletrajzába, hogy egy vállalatnál eltöltött öt évet, de nem részletezte, hogy milyen pozícióban, csak az utolsót, a vezetői posztot tüntette föl, holott csak fél évig dolgozott főnökként - számol be egy másik kegyes hazugságról a szakember.

Azt is igyekeznek elmismásolni a jelentkezők, ha előző munkahelyükről nem önszántukból jöttek el. Amikor az állásinterjún a munkaerő-toborzó munkatárs rákérdez a távozás okára - és a jelentkezőt történetesen kirúgták -, szinte biztos, hogy arra hivatkozik: nem érezte jól magát előző munkahelyén, vagy nem jött ki a kollégáival, főnökével, ezért vált meg a csapattól. Csak a legritkább esetben vallja be bárki, hogy kirúgták, és mindenki igyekszik elhallgatni, ha az elbocsátást magának köszönheti.

A manapság oly divatos kozmetikázás egyéb területeken is megmutatkozik: a jelentkezők általában felértékelik nyelvtudásukat. Az önéletrajzba gyakran azt írják, hogy felsőfokon beszélnek egy idegen nyelvet vagy középfokú nyelvvizsgájuk van, amiről valóban van papírjuk, ám szándékosan nem említik, ha évekkel korábban szerezték, és azóta esetleg nem gyakorolták a nyelvet.

Ennél súlyosabb, ha a jelentkező nemcsak feltupírozza önéletrajzát, hanem szándékosan hazudik képzettségéről és végzettségéről. Amerikai felmérések szerint az álláshirdetésekre jelentkezők 20 százaléka ehhez a megoldáshoz folyamodik a biztos állás reményében. A bátortalanabbak aránylag veszélytelen módszert választanak: felnagyítják egyes villámtanfolyamok (menedzserképző, babysitter-képző, tolmácsképző stb.) elvégzését igazoló „diplomájuk" értékét, bízva abban, hogy a vállalatnál ezek az eredmények is sokat nyomnak a latban. A bevállalósabbak rokonuk, testvérük diplomáját „szabják át": kijavítják a nevet és a kiállítás dátumát.

Olcsó fogás, mégis sokan élnek azzal, hogy föltüntetik, mely felsőoktatási intézményben tanultak, ám azt gondosan elhallgatják, hogy hallgatói jogviszonyuk csak egy-két évig állt fönn. Érdeklődésünkre az egyik neves fejvadász cég munkatársa elmondta, hogy ezek a csúsztatások sokszor ki sem derülnek, mivel elég sok cégnél nem kérnek másolatot az iskolai bizonyítványokról. A születési dátumot is ki szokták hagyni azok, akik úgy érzik, hogy a pályázat elbírálásánál koruknál fogva hátrányba kerülhetnek a többi jelentkezővel szemben.


Takarítónőből menedzser

Stiklik a munkaköri megnevezések körül

Ma már bárkiből lehet menedzser, az értékesítőtől (sales menedzser) a munkaügyis (humánerőforrás menedzser) kollégáig, nem is beszélve az asszisztensekről és „vezető munkatársakról". A hangzatos megnevezések csak arra hivatottak, hogy igazolják: az illető a maga szakterületén már „valaki", még akkor is - és itt most nem lefitymáljuk azokat, akik e munkakörben dolgoznak -, ha munkája csak abból áll, hogy egész nap a telefonkagylót kapkodja a főnök irodájában, és fogadja a beérkező hívásokat.

Az állásinterjún kényes kérdés a fizetés. Az ajánlólevél jó pontnak számít a béralkuban, ám a professzionális munkaerőt toborzó cég sokszor nem éri be az alkalmazott szavával. Nem elég, ha a jelentkező megmondja az összeget, amit legutóbbi munkahelyén kapott: erről írásos kimutatást is kérnek, hiszen a hivatalos papír igazolja, hogy a jelentkező nem csak a hasára ütött és mondott egy borsos összeget.

A büntetlen előélet mint alapvető követelmény szintén sokaknak szerez kellemetlen perceket az állásinterjún. Előfordul, hogy a jelentkező bemutatja a munkavállaláshoz szükséges erkölcsi bizonyítványt - néhány munkakör betöltéséhez ez elengedhetetlen feltétel -, ám kiderül róla, hogy hamis. Büntetett előéletűek azt a trükköt is be szokták vetni, hogy csak vezetéknevük kezdőbetűjét írják önéletrajzukba, vagy nevüket megtoldják még egy keresztnévvel, így az azonosítás már nem
olyan egyszerű.

Eltitkolt káros szenvedélyek

A meghirdetett állásra jelentkezők saját érdekükben nem verik nagydobra azt sem, ha káros szenvedélyek rabjai: láncdohányosok (ez azoknál jelenthet gondot, akiknek munkaidőben nincs lehetőségük arra, hogy füstöljenek), esetleg drogfüggők (voltak), vagy az alkohol rabjai, netán olyan betegségben szenvednek (hepatitis, AIDS), ami munkakörüknél fogva eleve kizárná őket a jelentkezők közül. Ilyenkor a munkáltató szemfülességén és lelkiismeretességén - kéri-e az egészségi állapotot igazoló hivatalos papírt - múlik, hogy kiderülnek-e ezek a turpisságok.

Az álláskeresők leleményessége határtalan, legvégső esetben igyekeznek a munkaadó lekiismeretére hatni: rábeszélnek, panaszkodnak, esetenként még sírva is fakadnak. „Előfordult, hogy az egyik jelentkező elsírta magát az állásinterjún, mondván, őneki már senki nem ad lehetőséget, mert idős. De nem is ez volt a gond, sokkal inkább az, hogy úgy felhúzta magát interjú közben, hogy majd' a torkomnak ugrott. Mellesleg egy hónap alatt tizenkét pozíciónkat pályázta meg" - meséli a már említett fejvadász cég egyik munkatársa. „Azokat a jelentkezőket imádom igazán, akik az interjú alatt nagy nevekkel dobálóznak, folyton-folyvást hangoztatják, hogy kiket ismernek, és ha szóba kerül egy-egy vezérigazgató neve, máris lelkesednek, hogy felhívják, vagy küldenek neki egy e-mailt. Ilyenkor szoktam elengedni a kezüket; rögtön felkerülnek a feketelistámra."

(HVG)

Rafinált trükkök a briliáns állásinterjúhoz

2007.10.18. 11:51 | allaskereses | Szólj hozzá!

Címkék: állásinterjú

Légy udvarias! - az aranyszabályt az állásinterjún is érdemes észben tartani. Igen ám, de mit tehetsz, ha az interjúztató indokolatlanul udvariatlan, támadó vagy lekezelő? Íme néhány stratégia, amellyel leveheted a lábáról a kötözködő kérdezőt!

Egyből megfagy a levegő, amint belépsz a terembe? Az interjúztató nem mutat kellő érdeklődést irántad, mi több, látványosan unatkozik, és olyan kérdésekkel bombáz, amelyeknek egyértelműen az a célja, hogy elbátortalanítsanak, esetleg eltántorítsanak az állástól? Lehet, hogy csak te reagálsz túl érzékenyen  stresszhelyzetben, de az is előfordulhat, hogy a felvételi beszélgetést vezető HR-es valóban ellenséges. Viselkedésének számos oka lehet, érdemes tehát türelmesen, talpraesetten válaszolni a kérdéseire.

Előfordulhat, hogy az interjúztató csak tesztelni akarja a jelentkező találékonyságát, és azt akarja kideríteni, a pályázó hogyan viselkedik szélsőséges helyzetben, hogyan képes kezelni egy kellemetlen szituációt - kijön-e a sodrából, felemeli-e a hangját, vagy birkatürelemmel, precízen és kimerítően válaszol a legérdektelenebb kérdésekre is. Ha viselkedése nem tolakodó, és kérdéseivel nem magánéletedről, felekezetei hovatartozásodról, szexuális orientációdról stb. faggat, ne veszítsd el a fejedet, határozottan és higgadtan szereld le!

Mi a legjobb taktika? Az állásinterjú alatt koncentrálj a kitűzött célra: győzd meg az interjúztatót, hogy a vállalat mindenképpen nyer azzal, ha téged alkalmaz! Az elmondottaknál - tényeknél, adatoknál - sokkal fontosabb, hogyan, milyen stílusban tálalod őket. Légy nyitott, ugyanakkor ne beszélj túl sokat: magánéletedet ne teregesd ki, de a személyesebb jellegű kérdésekre informatívan válaszolj. Ha szóba kerül családi állapotod, szabadidős tevékenységeid, esetleg családi életed - gyerekek, életkörülmények, tervek -, ne zárkózz be teljesen! Ugyanakkor ügyelj arra, hogy csak annyit mondj, amennyi az adott helyzetben feltétlenül szükséges, az interjúztató úgyis rákérdez a részletekre, amelyek a cég számára fontosak lehetnek (milyen messze laksz a vállalat telephelyétől, vállalsz-e túlórát, hétvégén is be tudsz-e ugrani).

Ha az interjúztató megjegyzéseket fűz az elmondottakhoz - biztos sokat betegeskednek a gyerekek, miért veszed ki az összes szabadnapodat, miért nem túlórázol stb. - próbáld figyelmen kívül hagyni ezeket. Ne veszítsd el a humorérzékedet! Bár az állásinterjú nem arról szól, hogy vicces oldaladat minden körülmények között megcsillantsd, egy-két kellemetlen helyzeten átsegíthet, ha tréfásan, frappánsan vágod ki magad a zavarbaejtő helyzetekből. Ha úgy érzed, a beszélgetés személyes mederbe terelődött, udvariasan érdeklődj, miért van szükség olyan információkra, amelyek nem kötődnek szervesen a beszélgetés tárgyához.

Az interjúztató figyelme elkalandozott, miközben te türelmesen válaszoltál a kérdéseire? Kérj visszacsatolást, várd meg, hogyan reagál az elmondottakra - elég egy bólintás, intés, szemöldökráncolás -, és csak utána folytasd mondókádat. Menthetetlen a helyzet? Akármit mondasz, nem kapsz visszajelzést? Menet közben rájöttél, hogy mindez nem éri meg a fáradságot, mégsem akarsz a vállalatnál dolgozni? Győzd le magadban a késztetést, hogy kironts a teremből, és bevágd magad mögött az ajtót, inkább udvarisan zárd rövidre a beszélgetést, és köszönj el!

Ha szóba kerülnek a kényes kérdések, úgy mint fizetés, előző munkahelyek, rossz tapasztalatok és az elmaradhatatlan keresztkérdés: mit nyerhet a vállalat, ha téged alkalmaz, ne bátortalanodj el! Végy egy mély levegőt, és  néhány mondatban vázold eddigi szakmai sikereidet, hívd fel az interjúztató figyelmét azokra a tulajdonságaidra, amelyek alkalmassá tesznek arra, hogy betöltsd a meghirdetett állást - határozottság, elhivatottság, önálló döntéshozatal, magabiztosság stb. Gondolj arra, hogy az interjúztató a cég érdekeit képviseli, nem vele kell majd együtt dolgoznod, és előfordulhat, hogy leendő munkakörödben nap mint nap hasonló helyzetekkel szembesülsz majd, amelyeket gyorsan és diplomatikusan kell megoldanod.
(HVG)

Ki véd meg a munkahelyen?

2007.10.17. 15:54 | allaskereses | 2 komment

Címkék: ki véd meg a munkahelyen

Túlóráznak túlórapénz nélkül. Dolgoznak szerződés nélkül. Minimálbérért, zsebbe. Elfogadják, ha késik a pénz. Ha elmarad a fizetésemelés. Tudják, ha panaszkodni mernek, már másnap az utcán találhatják magukat. Tudják, legalább hárman állnak sorba, hogy a helyükre kerülhessenek. Tûrnek. Félnek.
Egyik ismerõsöm húszéves fia hónapok óta pszichiáterhez jár. Egy multinacionális cégnél dolgozik. Rendszeresen napi tíz-tizenkét órát hajt, de csak nyolc órát számítanak a bérébe. Ha túlórát írna be, elbocsátanák. És ha nem maradna nyolc órán túl, akkor is. Ellentmondás nincs. Szakszervezet nincs. Segítség nincs. És szolidaritás sincs, hiszen legalább két-három jelentkezõ vár a helyére. Tehetetlen.

Mi történne, ha nem tûrnénk tovább? Ha nem tûrnénk, hogy az állásinterjún az elutasítás oka az legyen: kisgyermekes családanya. Vagy negyven feletti. Vagy katonaság elõtti. Ha egyszer csak fellázadnánk a munkahelyi diszkrimináció ellen, az aránytalan bérkülönbségek ellen? Mi lenne, ha megkövetelnénk a korrekt munkaszerzõdést, a bejelentett fizetést, a túlórapénzt? Ki vagy mi segítene akkor minket harcolni az igazunkért? A szakszervezet? A minisztérium? A Munkaügyi Felügyelõség? Vagy a munkajog?

A szakszervezet

"Tévhit", mondjaMátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének munkatársa, "hogy elég a szakszervezetis fülébe súgni a problémánkat, aztán minden egy csapásra megoldódik. Mi csak azoknak tudunk segíteni, akik eldöntötték, hogy végigviszik az ügyüket, kiállnak az igazukért, segítenek saját magukon. A legtöbb munkavállaló azt kéri, hogy a neve maradjon titokban. Félnek, ha kitudódik, hogy panaszkodtak, az utcára kerülnek. Mi ezt természetesen megértjük, de hogy sérelmét orvosolhassuk, vállalnia kell magát, sõt, ha arra kerül sor, ki kell állnia a bíróság elé."

Ezért a panaszok általában csak akkor érkeznek, ha az illetõt már elbocsátották az állásából. Ahhoz, hogy a szakszervezet segíteni tudjon (már ha van szakszervezet a cégnél), az kell, hogy a munkavállaló merjen szakszervezeti tag lenni. (Vannak olyan cégek, ahol egyetlen dolgozó sem tartozik a tagjaink közé.) A magyarázat kézenfekvõ.

A fõnökök egyszerûen megtiltanak minden közös fellépést, ugyanis egyetlen céljuk a munkatársak mértéktelen kihasználása. A hatalmas fizetés reményében túlbuzgóan akarják a nagyfõnökök érdekeit szolgálni. Megkeresik a jogi kiskapukat, költségmegtakarítás címszóval nem engedik felírni a túlórát, jóval az optimális alatt tartják a létszámot_ Az egyetlen mód, hogy ezt megszüntessük: a közös fellépés. A szakszervezet kiküldheti a céghez a Munkaügyi Felügyelõséget. Indíthat pert, és százból kilencvenszer meg is nyeri. Ad jogi képviseletet, munkaügyi tanácsot, segítséget.

A minisztérium

Dr. Dudás Katalin, a Munkajogi Kodifikációs Titkárság fõosztályvezetõje az érdek-képviseleti szervek fontosságát hangsúlyozza. Mint mondta, elméletben több lehetõsége is van a dolgozónak, hogy segítségért folyamodjon. Fordulhat a bírósághoz, kérhet Munkaügyi Ellenõrzést az OMMF-tõl (az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõségtõl).

Valójában azonban a dolgozó egymagában kevés, hogy ezt a folyamatot megállítsa. Nem újabb jogi formulákra, hanem üzemi tanácsokra, különféle érdekképviseleti szervekre volna szükség. Ahol akár név nélkül is tehet valaki panaszt a munkáltató ellen, ahol alaposan kivizsgálják az ügyet, bizonyítékokat gyûjtenek, majd a bírósághoz fordulnak. A munkavállalók pedig összefognak.

A Munkaügyi Felügyelõség

Az OMMF bejelentésre (ami lehet akár telefonos, személyes) indít munkaügyi ellenõrzést a munkáltatónál. Harminc napon belül kimennek a céghez, tényfeltárást végeznek, és amennyiben mulasztás történt, elsõ alkalommal 50 ezer forintig, második alkalommal 50 ezertõl 3 millió forintig terjedõ bírságot is kiszabhatnak.

Ilyen egyszerû volna? Egy telefon, és máris a fõnök fejére koppantanak? Papp István igazgatóhelyettes szerint nem ez a valóság. "Ha a fenti esetet vizsgáljuk (valaki túlórázik, de a túlóráját nem dokumentálhatja), hiába indítunk munkaügyi ellenõrzést, nem tudjuk bizonyítani, hogy a cég vezetõi túlmunkára kötelezik a dolgozókat. Ha az alkalmazott nem adja a nevét (és nem adja, mert fél, hogy elveszíti állását), nincs bizonyíték. Hiába kérdezek meg akárkit a cégnél, mindenki azt fogja válaszolni, hogy nem túlórázik, ha mégis, a cég kifizeti a pluszmunkát. Ördögi kör. Nem tudunk tenni ellene. Magyarországon, sajnos, ilyen alacsony a foglalkoztatási kultúra. "

A munkajogász

Felmerül a kérdés, hogy miért zsákmányolhatják ki a munkáltatók a munkavállalót. Hogyan kényszeríthetik arra, hogy túlórapénz nélkül vállaljon túlórát? Szerzõdés nélküli munkát. Papír nélkül fizetést. Nincsenek meg a jogi szabályozások?

Dr. Sarkady Ildikó szerint a jogi keretek adottak, hogy a dolgozó ne legyen kiszolgáltatva. A gond szerinte nem a munkajoggal van, hanem az állandó versenykényszerrel. Nagy a munkanélküliség, egy pozícióra akár több százan is pályáznak. A munkaadók diktálnak, a munkavállalók pedig mindent elfogadnak. A munkajogi szabályok áthágását is.

"Hogy mi a megoldás?" - kérdi Sarkady Ildikó. "Ha a dolgozó bebizonyítja, hogy a vezetõség nem a törvény szerint járt el. A kérdés csak az, hogy miként tud bizonyítékokat szerezni. Senkivel nem íratnak alá olyan papírt, amelyben vállalja a túlórázást túlórafizetés nélkül. Vagy a munkát szerzõdés nélkül. Minden csak szóban hangzik el, zárt falak mögött, nagyon nehéz bizonyítani", mondta az ügyvédnő.

Hozzátette, ha a dolgozó pert indít, mint felperest, bizonyítási kötelezettség terheli. De ha a munkavállalók kollektívan lépnek fel, kiállnak egymásért, nem hátrálnak meg az elsõ szemöldök-összevonástól, sikerre vihetik az ügyüket. Ezt szolgálnák az üzemi tanácsok, a szakszervezetek, amelyek képviselik a dolgozót.

Sarkady Ildikó mindenkinek javasolja, hogy olvassa el többször is a munkaszerzõdést, mielõtt aláírja! Gondolja át, hogy mit vállal, akár bele is írhat, ha úgy érzi, hiányzik valami. Nem árt, ha ismerjük a Munka törvénykönyvét. Ha tudjuk, hogy a munkáltatónak mihez van joga, és nekünk mi a kötelezettségünk. Ha pedig gond van, érdemes egybõl jogászhoz fordulni. A gond nem a joggal van, az emberekkel. És nem csak a munkaadóval.

(hölgyvilág)

Mit tegyen, ha kirúgták Önt?

2007.10.17. 15:51 | allaskereses | 1 komment

Címkék: kirúgás

Otthagyta a munkáját. Vagy esetleg a munka hagyta ott Önt. Mindaz, amit ott felépített, már a múlté. Ami Önre vár: bizonytalanság, vidámság, nyűg és öröm egyszerre, ráadásul pedig a lehetőség, hogy újraépítse karrierjét. Ám ahhoz, hogy túlélje a fordulatot, sőt, profitáljon is belőle, rendeznie kell a gondolatait és konkrét tervet kell készítenie a kirúgás utáni első 72 órára. Megmondjuk, hogyan:
  • Legyen a saját marketingese.
    Az első és legfőbb feladat, hogy tudassa a világgal, miért és hogyan távozott a cégtől, kár lenne, ha az ügyét a szájhagyomány venné gondjaiba. Akkor is tegyen így, ha távozása nem a legbékésebb körülmények között történt. Még az első néhány napban küldjön szét egy leleplező e-mailt a barátainak, üzletfeleinek és mindenekelőtt azoknak, akiktől állásajánlatokat remélhet. Tegye egyértelművé, hogy ez egy kör-email, így senki sem érzi magát kényszerítve, hogy válaszoljon, hacsak nincsenek jó hírei az Ön számára. (Hamar rájön majd, hogy nem szabd bűntudatot sugároznia, ha egyszer munka nélkül marad).

    Íme egy variáció a célszerűen megfogalmazott levélre: "Néhányan már biztos hallottatok arról, hogy úgy döntöttem, otthagyom az XY Consultingot, és más lehetőségeket keresek. Egész pontosan szeretnék_ (itt jönnek az adatok. Mondhatja azt, hogy szabadúszó lesz, céget alapít vagy utazik). Továbbra is elérhető vagyok az eddigi e-mail címemen. Nagyszerű hónapokat töltöttem az XY Consultingnál: a legújabb technológiákkal dolgozhattam, és én kötöttem azt a zsíros üzletet a Gizmo Electronics-szal, nagyszerű szakemberekkel dolgozhattam együtt, de most itt az ideje, hogy új kihívásokat keressek." (Az utolsó félmondat alkalmas módszer, hogy felhívja a figyelmet jó tulajdonságaira).

  • Fogadja el a meghívásokat.
    A fenti levél után biztos lehet benne, hogy meghívást kap néhány munkaebédre, ha másért nem, azért, mert minden embert érdekelnek a pletykák. Fogadja el az összes efféle meghívást, és próbálja őket az elbocsátás utáni néhány napba zsúfolni. Viszonzásul elég érdekes pletykákkal tud szolgálni, hisz történt Önnel valami érdekes. Használja ki a lehetőséget, amíg lehet! (De azért ne gyalázza túlságosan az előző munkaadóját, legfeljebb, ha közeli barátjával beszélget. Sokkal nagyvonalúbb eljárás, ha a volt cégével kapcsolatos sötét gondolatokat megtartja magának, ráadásul igen jó fényt vet Önre).

  • Jelöljön ki egy nyugalmi időszakot.
    Nagy lesz a kísértés, hogy elfogadja az első, éppen csak hogy tűrhető állásajánlatot, még akkor is, ha alig várta, hogy otthagyhassa régi munkahelyét. Ne tegyen elhamarkodott lépéseket! Néhány hónap múlva már az jár a fejében: "Miért aggódtam annyira? És miért is vállaltam el azt a munkát ilyen hamar?" A késői megbánás helyett adjon magának, mondjuk, három hetet, amikor semmilyen munkával kapcsolatos dolognak nem adja át magát. Ezt az időt arra is fordíthatja, hogy alaposan átgondolja, mit is szeretett és mit utált az előző munkájában, illetve mit vár a leendő munkahelytől. Ha valaki a terveiről faggatja, nyugodtan válaszolja ezt: "Számba kell vennem egy sor lehetőséget. Elhatároztam, hogy nem hozok semmilyen munkával kapcsolatos döntést március 30-ig."

  • Kalandozzon.
    Ha tudja, milyen napra esik munkanélkülisége első napja, ne habozzon mesés kalandokat keresni már másnap. Fizessen be egy utazásra, kezdjen olyan őrült dologba, amivel még sosem foglalkozott. Ez várakozással fogja feltölteni, és kellemes átmenetet biztosít régi, túlszabályozott élete és az új élet között. Egy jól képzett, éles eszű ismerősöm hosszú hajóútra indult, miután létszámcsökkentés címén megváltak tőle - nem csoda, hogy a vele együtt kirúgott munkatársak körében irigység tárgya lett. Ha Önnek gyermeke van, és nem tud csakúgy nekivágni a világnak, utazzanak el a családdal egy hétvégi túrára a hegyekbe, hogy egy kicsit kikapcsolódjanak.

  • Ne feledje, hogy nincs egyedül.
    A legsikeresebb, legkeresettebb szakemberek között is sokan vannak, akik egy nagyobb üzleti bukás, netán létszámleépítés áldozatai lettek, esetleg önszántukból vágtak neki az ismeretlennek. Egyszerűen Ön is része lett annak a csoportnak, amelynek a tagjai hosszabb vagy rövidebb időre kénytelenek voltak megválni a munkájuktól. Érezze át, hogy az új helyzet sosem álmodott, új lehetőségeket nyit meg Ön előtt, sőt, ragadja is meg őket!
  • (velvet)

    Munkavállalási lehetőség az Európai Unióban

    2007.10.17. 09:15 | allaskereses | 1 komment

    Címkék: munkavállalás az eu ban

    A munkavállalási lehetőségek sajátos szabályozására lehetőséget adó átmeneti időszak

    Azt a lehetőséget, hogy egy tagállam állampolgára egy másik tagállamban szabadon, az adott tagállam munkavállalóival azonos feltételek mellett vállaljon munkát, a közösségi jog biztosítja. A csatlakozási tárgyalások folyamán azonban a tizenötök kérték, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok állampolgárai számára egy bizonyos ideig még ne kelljen biztosítaniuk ezt a lehetőséget. Vagyis a közösségi jog alkalmazásának felfüggesztését kérték, amit derogációnak nevezünk.

    A közösségi jog alkalmazásának kötelezettsége alóli átmeneti mentességet, derogációkat, általában a közösségi jogot átvenni köteles csatlakozni kívánó országok, köztük Magyarország kért; ilyen volt többek között a tagállamok állampolgárai általi termőföldvásárlás magyarországi tilalmának átmeneti időszak alatti fenntartása. A munkavállalás feltételeit illetően azonban az a sajátos helyzet állott elő, hogy a régi tagállamok igényeltek eltérést a közösségi szabályozástól.

    A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerződésben rögzített módon a tizenötök a tíz új tagállammal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint. Ez alatt az idő alatt a régi tagállamok, 2004. május elsejét követően, a magyar állampolgárok munkavállalását saját döntésük szerint továbbra is feltételekhez köthetik.

    Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek is. Tekintettel arra, hogy az EGT-ben részes nem EU-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein - is részesei az Unió egységes belső piacának, ennek a három országnak a viszonylatában is érvényesülnek a Magyarország uniós csatlakozási szerződésében rögzített átmenetek.

    A munkaerő-áramlásra vonatkozó átmeneti időszak három szakasza

    A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezte a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthatott. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelezte a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006. május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok léptek életbe.

    Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz a tíz új tagállamból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna.

    A csatlakozást követő kedvezőbb feltételek garanciái

    Az átmenet első két évében tehát minden régi tagállam nemzeti jogszabályait alkalmazta a magyar munkavállalók esetében. A tagállamok különféle szabályozási megoldásokat alkalmaznak, a teljesen korlátozásmentes munkavállalás biztosításától a munkavállalási engedélyezés fenntartásáig. Ugyanakkor a korlátozó szabályaikat fenntartó országok is kötelesek biztosítani azokat a jogosultságokat, amelyeket Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon kivívott, és amelyek a Csatlakozási szerződésbe is bekerültek:

    • A visszalépés tilalma

    A régi tagállamokban a munkavállalás nem köthető szigorúbb feltételekhez a csatlakozás után, mint amelyek a Csatlakozási Szerződés aláírásának időpontjában, 2003. áprilisában fennálltak. Vagyis, ha például Magyarország és egy régi tagállam viszonylatában kétoldalú egyezmény kvótát határozott meg az egyéni munkavállalókra, az semmiképpen nem csökkenthető.

    • A közösségi preferencia biztosításának kötelezettsége

    Ha egy régi tagállam úgy dönt, hogy a csatlakozást követően is fenntartja a munkavállalási engedélyezési eljárást, akkor a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben kell részesítenie a csatlakozó országokból érkező munkavállalókat harmadik országok állampolgáraival szemben. Vagyis amennyiben egy adott meghirdetett álláslehetőség feltételeinek egy magyar és egy nem uniós állampolgár egyformán megfelel, úgy az adott tagállam köteles előnyben részesíteni a magyar jelentkezőt.

    • A "12 hónapos szabály"

    Az a magyar állampolgár, aki a csatlakozás után egy másik tagállamban legalább egy éves munkavállalásra feljogosító munkavállalási engedéllyel legalább 12 hónapot jogszerűen, megszakítás nélkül dolgozik, a 12 hónap letelte után az adott tagállamban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. Az így szerzett szabad munkavállalási jogával addig élhet, amíg az adott tagállam munkaerőpiacát önként el nem hagyja.

    • Családtagok, akik valamely harmadik ország (nem EGT tagállam) állampolgárai

    Amennyiben egy magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a csatlakozás pillanatában a 12 hónapos szabály alá eső magyar munkavállalóval együtt valamely régi tagállamban tartózkodott, úgy a csatlakozástól közvetlenül lehetősége nyílt a szabad munkavállalásra. Amennyiben a családtag csak a csatlakozást követően tartózkodik a magyar állampolgárral együtt az adott tagállamban, úgy nem azonnal, hanem a Csatlakozási Szerződésben szabályozott feltételek mellett bizonyos idő eltelte után lesz jogosult az engedély nélküli munkavállalásra.

     

    A viszonosság kérdése

     

    A Csatlakozási szerződés lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a magyar munkavállalókkal szemben korlátozásokat fenntartó tagállamok viszonylatában, viszonossági alapon, hasonló intézkedéseket alkalmazzon. Magyarország élni kívánt ezzel a jogával.

     

    A magyar szabályozás (amely ma is a munkavállalás engedélyezésének rendszerén alapszik) a tagállamok nemzeti szabályozására ad egyenértékű viszontválaszt. Az egyenértékűség követelménye ugyanakkor nem jelent feltétlenül teljes azonosságot, minthogy Magyarországra is érvényes a visszalépés tilalmának szabálya.

     

    A Kormány döntött arról, hogy 2004. május 1-től a tagállamokból érkező munkavállalók állampolgárságuk alapján háromféle eljárás alá tartozhatnak (l.: 93/2004. (IV.27.) Korm. rendelet): (i) a magyar állampolgárok számára munkaerő-piacukat megnyitó régi, valamint valamennyi új tagállam állampolgára munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon; (ii) a magyar állampolgárok piacra jutását lényegesen javító régi tagállamok állampolgárai a magyar munkaerő-piac vizsgálata nélkül kapnak munkavállalási engedélyt; (iii) a további régi tagállamok állampolgárai a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó általános szabályok szerint kaphatnak munkavállalási engedélyt.

     

    A magyar jogszabályok is tartalmazzák a csatlakozást követő kedvezőbb feltételek garanciáit.

    (eu2004.hu)

     

    Ajánló:Keress pénzt fényképezéssel blog

    2007.10.16. 19:57 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Ajánlom, hogy látogassatok el erre a blogra, sok érdekességet olvashattok itt, és nem utolsósorban némi pénzre tehettek szert!
    http://stockphoto.blog.hu/

    Állami munkaerő-piaci szervezetek

    2007.10.15. 16:12 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: munkaerő piac

    Magyarorszag.hu Magyarorszag.hu portál
    • Ügyleírások - kérdések, válaszok
    • Elktronikus ügyintézés
    • Hivatalok feladata és elérhetőségei
    • Európai Uniós információk
    • Jogszabályok
    FMM Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
    • Foglalkoztatás
    • Felnőttképzés
    • Európai Unió
    • Európa Tanács
    ÁFSZ Állami Foglalkoztatási Szolgálat
    • Állásajánlatok
    • Képzések
    • Munkaerő-piaci szolgáltatások
    • Támogatások
    • Ellátások
    • Kérdések és válaszok
    • Jogmagyarázat
    EPALYA EPÁLYA
    • Pályamódosításhoz kapcsolódó információk
    EURES

    EURES - az Európai Foglalkoztatás Mobilitás Portálja

    • Álláskeresés az Európai Unióban
    • Élet és munka az Európai Unióban
    • Oktatási és képzési lehetőségek
    Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Országos Foglalkoztatási Közalapítvány portálja
    • Támogatási programok
    • Fejlesztési ügynökség
    • Munkaügyi kutatások

    Az állami munkaerő-piaci szervezetek szolgáltatásainak, illetve tevékenységének alapvető célja a munkanélküliség mérséklése, az együttműködő álláskeresők munkába helyezésének elősegítése.

    Határozott és határozatlan idejű munkaviszony

    2007.10.14. 10:53 | allaskereses | 2 komment

    Címkék: hatátozott idejű munkaviszony határozatlan idejű munkaviszony

     Próbaidő: a munkaszerződés megkötésekor, írásban kiköthető próbaidő, amely arra szolgál, hogy munkáltató eldönthesse, a munkavállaló alkalmas-e a munkaszerződésben meghatározott munkafeladat ellátására, illetőleg, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, az adott munkahely megfelel-e elvárásainak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A pályázat útján létrejött munkaviszonyra nem lehet próbaidőt kikötni .

    Határozott idejű munkaviszony: határozott idejű a munkaviszony, ha a munkaszerződés naptárszerűen vagy más alkalmas módon (például az aratási munkák elvégzéséig vagy helyettesítésnél X. Y. felgyógyulásáig) meghatározza időtartamát. A határozott idejű munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Nem vonatkozik ez a tilalom a vezető állású munkavállalókra. Amennyiben a felek nem naptárilag határozzák meg a munkaviszony tartamát, a munkáltató a munkaszerződésben köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama sem lehet több 5 évnél.

    Amennyiben a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető munkaviszony. Ha az engedélyt meghosszabbítják, az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábbi munkaviszony tartamával együtt - meghaladhatja az 5 évet.

    A határozott idejű munkaviszony a munkaszerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló az időtartam lejártát követően a közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik, a határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul át, kivéve a 30 napos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszonyt, amely csak annyi idővel hosszabbodik meg, mint amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.

    A határozott idejű munkaviszony megszüntethető:

    • a próbaidő alatt,
    • közös megegyezéssel,
    • rendkívüli felmondással,
    • munkáltatói rendes felmondással, de csak akkor, ha a munkáltató a határozott időből hátralévő időre járó - maximum azonban egyévi - átlagkeresetet előre kifizeti a munkavállalónak.

    A határozott idő elteltével a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

    Határozatlan idejű munkaviszony: a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában a munkaviszony határozatlan időre szól. A határozott idejű munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, közvetlen vezetője tudtával legalább egy munkanapot tovább dolgozik. A 30 napos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony ilyenkor azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.

    (origó)

    munkaviszony létesítése, alanyai

    2007.10.14. 10:48 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: munkajog munkavállaló munkaviszony létesítése munkáltató


       

    Munkaviszony: a munkáltató és a munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő, munkavégzésre irányuló jogviszony.

    A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles

    • meghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni;
    • elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl végezhető el!).
    • a munkáltató utasításait (a törvényben meghatározott kivételekkel) végrehajtani,
    • a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni;
    • a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival
    • a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást.

    A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles

    • biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket
    • megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat,
    • a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat.

    Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony. Ilyen különösen a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A vezető állású munkavállaló munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

    További munkaviszony: főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. További munkaviszony a másodállás és a mellékfoglalkozás.

    Amásodállású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos vagy részben azonos időtartamra esik. Másodállás csak olyan munkakörben és munkakörre létesíthető, amelyben a munkafeladatok elvégzése nem kívánja meg, hogy a munkavállaló munkaideje alatt állandóan a munkahelyén tartózkodjon.

    A mellékfoglalkozású munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, azaz mellékfoglalkozásában csak főállású munkaidején kívül láthatja el munkafeladatait. A vezető állású munkavállaló további munkaviszonyt nem létesíthet.

    Munkavállaló: munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkaviszonyt létesíthet az előzőektől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt.

    A tanköteles fiatal munkavállaló (a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét) művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható, azonban ehhez be kell szerezni a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal engedélyét.

    Munkáltató: az a munkaszervezet, amely a munkavállalót foglalkoztatja. Munkáltató lehet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az egyéni vállalkozó (mezőgazdasági őstermelő, ügyvéd, ügyvédi iroda, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivői iroda,) az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület és az alapítvány.

    (origó)

    Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete

    2007.10.12. 13:48 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: munkaerőpiac pályakezdő

    A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra ad okot, hogy az összes munkanélküli több mint ötöde 24 évesnél fiatalabb, és arányuk növekszik. Ez azt jelenti, mintegy 50 ezer fiatal mondja magáról azt, hogy hiába keres állást. A pályakezdő diplomások közül pedig évente átlagosan 4-5 ezren regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban. A fiatalok, ezen belül a diplomások elhelyezkedését a gazdasági folyamatokon túl alapvetően két tényező nehezíti: a nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg, illetve folyamatosan nő a diplomát szerzők száma.


    Márpedig az egyetemek és a főiskolák ontják a friss diplomásokat. Évente több és több, mára már körülbelül 24-25 ezer pályakezdő diplomás szeretne állást találni. A kilencvenes évek második felétől ugrásszerűen emelkedni kezdett a hallgatók száma. Ez a hullám az elmúlt egy-két évben, illetve az elkövetkező esztendőkben érkezik meg a munkaerő-piacra. A nagy kínálatnak köszönhetően immár a friss diplomásokat is fenyegeti munkanélküliség réme, számukra az aranykornak már évek óta vége. A kilencvenes évek elején a piacgazdaság beindításához például leginkább gazdasági szakemberekre volt szükség. Mára irántuk jelentősen lecsökkent a kereslet.

    Nehéz tehát a friss diplomások dolga a munka világában. Nagyjából mindegyikük ugyanazzal a hátérrel érkezik: egy diploma, némi nyelvtudás, kevés szakmai tapasztalat. Nem egyszerű kitűnni a többiek közül, és megcsípni egy állást. A pályakezdők többségének muszáj hozzászokni, hogy hónapokig is eltarthat az álláskeresés. Még legnagyobb eséllyel induló diplomával rendelkezők is gyakran fél évig vadásznak aktívan az állásajánlatokra, a kevésbé keresett diplomával rendelkezők esetében akár egy évig is elhúzódhat a keresés.

    Egyes szakemberek szerint nem tűnnek drámainak az adatsorok, hiszen megnyugtató lenne, ha csak ötezer friss diplomás nem találna magának munkát. A diplomás munkanélküliek száma azonban a valóságban lényegesen nagyobb annál, mint amit a statisztikák mutatnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a diplomások még az alacsonyabb képzettségűeknél is ritkábban jelentkeznek a munkaügyi szerveknél, pedig utóbbiaknak is csupán nagyjából a fele regisztráltatja magát munkanélküliként. Igaz, a friss diplomások többsége csak rövid ideig marad a munkanélküli regisztrációban, így a tartós munkanélküliek sorában még mindig viszonylag kevés a felsőfokú végzettségű (bár arányuk növekszik), ami arra utal, hogy a diplomások előbb-utóbb el tudnak helyezkedni. A felsőfokú végzettségűek ugyanis zömmel nem a munkaügyi kirendeltségektől várják a megoldást. Ráadásul a diplomások számára a munkanélküliség különösen rossz ajánlólevél a munkaerő-piacon. Csak éppen egyáltalán nem biztos, hogy képzettségüknek megfelelő állást találnak maguknak. Egy-két hónap után a legtöbben alább adják igényeiket: olyan álláshirdetésekre is jelentkeznek, amelyek nem is felelnek meg a képesítésüknek, vagy más szakterületen lettek kiírva. A munkaügyi szakemberek szerint azonban nem kell vészharangot kongatni, csak szemléletváltásra van szükség. Meg kell békélni azzal, hogy a diploma ma már csak egy alap, amelyre karriert lehet tervezni. A nyugat-európai példák alapján nem minden diplomásból lesz feltétlenül értelmiségi vagy fehérgalléros: sokan csupán azért jelentkeznek felsőfokú oktatási intézménybe, hogy műveltségre tegyenek szert, s megtanuljanak ismereteket szerezni, diploma után pedig valamilyen szakmát sajátítsanak el.

    Az egyes egyetemekre való jelentkezési arány ma egyáltalán nem áll összhangban a várható munkaerő-piaci kereslettel. A túljelentkezés - a művészeti iskolákat leszámítva - még mindig a közgazdasági és a jogi iskolák esetében a legnagyobb. Annak ellenére, hogy az ezredfordulós csúcshoz képest komolyan visszaesett az informatikusok iránti kereslet, továbbra is sokan szeretnének e szakokra bekerülni, ugyanakkor a keresett mérnöki szakokat még mindig arányában kevesebben választják. Az egyetemeknek pedig nem áll érdekükben a hallgatói létszám csökkentése, hiszen normatív támogatásban részesülnek. Szembetűnő tehát, hogy az egyetemisták és a főiskolások nincsenek tisztában a munkaerőpiac helyzetével, azzal, hogy kik kapnak ma könnyen állást, mire érdemes szakosodni. Már a felsőoktatási intézmény kiválasztása sem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek, és a későbbi szakosodás sem követi azt. Ez a helyzet súlyos feszültségeket okozhat: a pályakezdők közül a jövőben ezrek maradhatnak állás nélkül. Emellett napjainkra az üzleti élet vezetőinek több mint 50 százaléka fiatal, 25-33 év közötti. A pályakezdő akár évtizedekig várhat, mire egyet léphet a ranglétrán. Amerikában például a középiskola elvégzése után a diákok tudatosan választanak szakmát, nemcsak saját érdeklődési körüket tartják szem előtt, hanem a munkaerő-piaci prognózisokat is. Erre a szemléletváltásra Magyarországon is igen nagy szükség lenne.

    A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkezőket, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. E helyzetre megoldásként a szakmai gyakorlatok jelentősége hangsúlyozandó, melynek keretében a hallgatók beleláthatnak egy szervezet életébe, és szembesülhetnek azzal, hogy milyen tudás, ismeret szükséges az érvényesüléshez, és nem mellékesen szakmai tapasztalatot is szerez(het)nek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrier Irodájának felmérése alapján növekvő számú hallgató megy 2-3 hónapos munkatapasztalat-szerzésre a tanulmányi ideje alatt, ugyanakkor a valós gyakorlattal diplomázó műegyetemisták aránya még mindig csak 25-30 százalék (és ez az arány Magyarországon már jónak mondható!). A diákok legtöbbször csak a kötelező szakmai gyakorlat keretében kapnak betekintést a munka világába. Biztató jel viszont, hogy növekszik a gyakornoki programokban részt vevők aránya. Örvendetes, hogy a külföldi tapasztalattal (ösztöndíj vagy szakmai gyakorlat) rendelkezők aránya is tovább növekedett. Ennek is köszönhetően a végzősök - a munkaadók által oly sokszor kifogásolt - nyelvtudása is folyamatosan javul. Maradva a mérnököknél elmondható, hogy a friss diplomásnak egyre több kompetenciával kell rendelkeznie, multifunkcionálisnak kell lennie, csapatban jól kell tudni dolgoznia. Ez kisebb-nagyobb mértékben, de mindenhol elvárás a pályakezdőktől.

    Számos szakmai fórumon előkerül egy másik, szinte már-már közhelyes téma: szinte mindegyik szakterületen elvárt a tárgyalóképes, tehát a nagyon erős középfokú idegen-nyelv ismeret. A pályakezdők többség azonban nem jutott még el erre a szintre. A BME felmérése alapján e területen is egyre javuló tendenciáról lehet beszámolni a végzősök körében: emelkedett az utóbbi években a sikeres nyelvvizsgák száma, viszont még mindig nem elégséges a javulás (nem ad okot a nyugalomra, de sajnos az EU átlagához képest az egész magyar lakosság komoly lemaradásban van az idegen-nyelv ismeret téren).

    Lényeges kérdés hogy ilyen helyzetben mennyi fizetést kaphatnak a pályakezdő diplomások? A Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Irodájának felmérése azt mutatja, hogy a közgazdasági, pénzügyi területen a kezdő fizetések általában havi bruttó 180.000-230.000 forint között változnak. A magasabb kategóriába azok kerülhetnek, akik valamilyen speciális tudással rendelkeznek, például különleges nyelvtudással, vagy három-négy nyelv magas szintű ismeretével, illetve azok a végzősök, akik már tanulmányaik alatt komoly szakmai tapasztalatot szereztek. Közgazdasági, pénzügyi területen az álláskeresők részéről még mindig nagyon népszerűek a marketing, a PR és a HR pozíciók, viszont érezhetően túlképzés van ezeken a területeken. A pénzügyi szektorban ugyanakkor a kereslet és a kínálat találkozik, például sok gyakornoki program indul pályakezdőknek is. A BME felmérése alapján a megkérdezettek pályakezdőként elvárt havi jövedelme (bruttó kereset + bónuszok forintosított átlaga) átlagosan bruttó 207 ezer Ft. Három év szakmai tapasztalattal a hátuk mögött viszont ennél már 173 ezer forinttal magasabb összeget szeretnének keresni, átlagosan bruttó 380 ezer Ft-os jövedelmi igényt jeleztek. A Műegyetemi Állásbörzén megjelenő cégek új munkatársaiknak átlagosan 213 ezer forintos kezdő fizetést kínáltak, így a műszaki területeken közel állnak egymáshoz az óhajok és a lehetőségek.

    Az állásbörzék tapasztalatai alapján elmondható továbbá, hogy egyre többen, de még mindig csekély arányban érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt. A megfelelő szakképzettséggel és nyelvtudással rendelkezők előtt nyitva áll a lehetőség a külföldi megmérettetésre. Ugyanakkor természetesen többségben vannak azok, akik ragaszkodnak hazájukhoz, és magyar, vagy legalábbis Magyarországon tevékenykedő vállalatoknál keresnek képzettségüknek megfelelő állást. Ez adódhat a magyar mentalitásból is, amit némi túlzással -röghöz-kötöttségnek- is nevezhetünk. Emellett az alacsony számú érdeklődés a gyenge idegen-nyelv ismeretre is visszavezethető. Harmadrészt elmondható, hogy a magyar végzősök általában kevésbé ambiciózusak, kisebb az önbizalmuk, mint nyugat-európai vagy amerikai társaiknak. Pedig erre a szakmai felkészültségük alapján semmi okuk nincs! Az európai álláslehetőségeket tartalmazó EURES internetes portál kimutatásai alapján a magyar friss diplomások az angliai és a németországi álláslehetőségek iránt érdeklődnek előszeretettel. Ugyanakkor az átfogó elemzések azt mutatják, hogy sok az olyan érdeklődő, aki nem tudja, mit, de mindenképpen külföldön szeretne dolgozni.

    A friss diplomásoknak szóló állásajánlatok mennyisége ugyan nem csökken, de tartalma átalakul. A munkaadók érdeklődése ugyanis szegmentált. Legnehezebben az általános iskolai tanítók találnak munkát, de rengeteg a mezőgazdasági mérnök és a jogász végzettségű a munkanélküliek között. Keresettek viszont a műszaki végzettségűek. Vannak olyan szakmák - például tanár, orvos -, ahol lenne állás, anyagi okok miatt mégis hiány van ebben a szférában. A tanárok inkább elmennek egy nagyvállalat humánpolitikai vagy ügyfélszolgálati osztályára, az orvosok pedig valamelyik gyógyszeripari cégnél lesznek orvoslátogatók (kereskedők) minimum kétszeres fizetésért. A BME felmérése szerint a náluk végzettek közül a villamosmérnöki és a gépészmérnöki diploma a legkeresettebb, ezt követi a gazdaság- és természettudományos végzettség. Nem könnyíti meg a pályakezdők dolgát az sem, hogy a munkaerő-piac érdeklődésének középpontjában álló foglalkozások változása nehezen követhető, és a HR szakemberek szerint a "divatok" egyre gyorsabban pörögnek le. A kilencvenes évek elejének sztárjai a marketingesek voltak, majd az IT-szakembereket keresték nagyszámban. Pár éve a logisztikusok élveztek előnyt, ma pedig a gépipar, a gyártás, termelés területén dolgozó műszakiak iránt nő a kereslet, akár közép-, akár felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (az EU tagállamaiban is jelentős hiány van belőlük). Új igény a cégek részéről az ügyfélszolgálati tevékenységek ellátása, így komoly kereslet mutatkozik a call-centerben dolgozó munkatársaik iránt. A gazdasági szakmák folyamatosan telítődnek, így ilyen végzettséggel ma nehezebb elhelyezkedni, mint korábban, és természetesen inkább az alacsonyabb pozíciókra keresnek jelentkezőt.

    Minden pályakezdőnek nehézséget okozhat az elhelyezkedés, főleg azoknak, akik nem rendelkeznek diplomával. Akik komolyan veszik az elhelyezkedésre való felkészülést, azok már a tanulmányaik vége felé elkezdenek az álláslehetőségekre vadászni. Már alsóbb éves korban lehet szakmai gyakorlaton részt venni, kapcsolatokat építeni, és ezeket be is lehet írni az önéletrajzba. Ugyanakkor léteznek olyan álláskeresési technikák, melyek leginkább e réteg elhelyezkedését segítik. A baráti kapcsolatok, ismerősök nagyon sokat tudnak segíteni a fiatal pályakezdőnek. Sok esetben a cégek a megüresedett pozíciókat meg se hirdetik nyilvánosan, vagy egy munkatárs informális ajánlata alapján alkalmaznak valakit.

    A legtöbb felsőoktatási intézményben működik már karrier iroda, ahol kiadványokkal, állásbörzék szervezésével, munkaerő-közvetítéssel támogatják a végzősök elhelyezkedését. Személyes vagy akár csoportos tanácsadás során az érdeklődők megismerhetik az álláskeresés fortélyait, illetve a munkavállaláshoz szükséges tudnivalókat: pályaorientáció és az ideális ajánlat kiválasztása, állásajánlatok felkutatása, a jelentkezési csomag összeállítása (önéletrajz-, kísérőlevél-, és szerződésminták), kiválasztási folyamat lépcsőfokai, interjútípusok, lehetőségek a különböző szakterületeken illetve az Európai Unióban, tanulmányi és munkaszerződés, munkajog, továbbtanulás, vállalkozás. Ezek az információk jelentős mértékben segítik az álláskereső fiatal diplomások indulását és eligazodását a munkaerő-piac útvesztőiben.

    Hasonló szolgáltatást nyújtanak a munkaügyi központok mellett működőd FIT irodák is, melyet nem csak a munkanélküliek vehetik igénybe, hanem bárki, aki a pályaválasztásához illetve az álláskereséséhez információkat, segítséget szeretne kapni. Emellett a pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központok is kiemelten támogatják. A Fővárosi Munkaügyi Központ például kifejezetten pályakezdők részére hozta létre az Ifjúsági Irodát. Az ő tapasztalataik azt mutatják, hogy a pályakezdők által betöltendő munkakörök többsége a szakképzett, fizikai munkát végzőknek kínál lehetőséget. Keresnek eladókat, gépjárműszerelőket, esztergályosokat, ács-állványozókat, biztonságtechnikai szerelőket. A közép- és felsőfokú végzettségűek közül a titkárnő-ügyintézőket, a könyvelőket, a gazdasági ügyintézőket, a recepciósokat, a szociális munkásokat és a fejlesztőmérnököket keresik. Amennyiben a fiatal piacképes szakmával rendelkezik, megpróbálják őt a lehető legrövidebb időn belül elhelyezni. Ha nincs szakmája, vagy meglévő szakmája már nem piacképes, számos ingyenes vagy támogatott átképzési lehetőséget tudnak felajánlani neki. Az elmúlt években 4500-5000 pályakezdő regisztrálta magát az Ifjúsági Irodában. A belépő fiatalok többsége, 30-40 százaléka szakképzetlen (azaz csak nyolc általánossal, illetve érettségivel rendelkezik), 15-20 százalékuk felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

    Mindenféle tekintetben a szakképzetlen fiatalok esélyei a legrosszabbak. A szakmával nem rendelkező, szakképzetlen pályakezdők számára lehet jó hír a "Lépj egyet előre" program. Az FMM számításai szerint a rendelkezésre álló 4 milliárd forintos keretből mintegy 1,8 millió személynek nyílik lehetősége, hogy ingyenes képzésben vegyen részt, és egy piacképes szakma birtokában megfelelő munkához jusson, illetve előbbre lépjen. A pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit mutatja a Start program nagy sikere is. A kártyát egyre többen váltják ki, bár ez nem jelenti azt, hogy ők automatikusan álláshoz is jutnak. A szaktárca úgy ítéli meg, hogy a jövőben a kártya minden második pályakezdő esélyét növelheti a startnál. A fiatal pályakezdő diplomások elhelyezkedését teszi lehetővé a közigazgatásban életbe lépő új program, melynek célja a közszféra egészségesebb korösszetételének kialakítása, illetve az, hogy az egyetemi-főiskolai tanulmányaikat befejezőknek utat nyisson a munka világába.

    A pályakezdőknek tehát komolyan kell venni az álláskeresést, a munkavállalásra való felkészülést. Érdemes látogatniuk az állásbörzéket, felkeresni a karrier irodákat, a munkaügyi kirendeltségeket. Kiemelten fontos a pályakezdők esetén a tudatosság, az álláskeresés megtervezése, a saját preferenciák tisztázása, a felkészülés a kiválasztási folyamatra. Ez a tudatos hozzáállás sokkal döntőbb az ő esetükben, mint más álláskeresőknél, ezzel tudják valamelyest csökkenteni lépéshátrányukat. Nagyon ritka Magyarországon például, hogy egy pályakezdő érdemi munkát tudjon végezni diplomája megszerzése előtt. Éppen ezért a munkáltatók szemében még az sem hátrány, ha valaki akár a szórólap-osztogatást is felsorolja a munkatapasztalatai között önéletrajzában. Pályakezdők esetén a munkáltatók nem becsülnek le semmilyen meglévő munkatapasztalatot. Ezzel ugyanis az egyén azt tudja jelezni, hogy terhelhető, nem fél a munkától, már a tanulás mellett is fontosnak tartotta, hogy dolgozzon, hogy kiegészítse zsebpénzét, esetleg eltartsa magát. Az egyetemi, főiskolai tanulmányokat is érdemes projektszerűen bemutatni, a nagyobb házi dolgozatokat és csoportmunkákat is megemlíteni a motivációs levélben. Szintén mindenképpen megemlítendőek a diákszervezetekben vállalat munkák. Ezekből a cég munkatársai rögtön tudhatják, hogy a pályázó jó csapatjátékos, hozzászokott a közös feladatvégzéshez, bírja a sok munkát, kezdeményező, és érdeklődik a környezet iránt.


    A cikk szerzője: Tóth Sándor


    Állásajánlatok
    96
    Havi hírlevelek
    4297
    Cikkek
    487









    © 2002-2005 p&bert management consulting group  

    Pályakezdőknek indított honlapot a munkaügyi tárca

    2007.10.12. 13:40 | allaskereses | 1 komment

    Címkék: pályakezdő

    A pályakezdő fiataloknak nyújt segítséget a munkaügyi tárca interneten elérhető tájékoztatója. A honlapon egyebek közt a munkaviszony legfőbb szabályairól és a dolgozók jogairól lehet információkat találni.
    "Dolgozni mindenképp kell, viszont nemcsak fizetésed, de jogaid is lesznek, ha munkavállaló vagy" - olvasható azon a honlapon, melyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium indított a pályakezdők tájékoztatására. Főként a munkaviszonyról, a tanulmányi szerződésről, a munkaidőről, a pótlékokról, a betegszabadságról, a munka- és védőruháról, valamint a képernyő előtti munkavégzésről adnak tájékoztatást, de lehetőség van önéletrajzminta letöltésére is.

    A honlap számos tanáccsal is szolgál. Például óva int attól, hogy a pályakezdők indokolatlanul újabb határozott idejű munkaszerződést írjanak alá, főleg akkor, ha abban próbaidőt kötöttek ki. Figyelmeztetnek arra, hogy senki sem különböztethet meg hátrányosan másoktól nem, kor, családi vagy fogyatékos állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, munkavállalói érdekképviselethez való tartozás, vagy ezzel összefüggő tevékenység, valamint minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. A minisztérium tájékoztatójában a munkaüggyel kapcsolatos szervezetek címét, telefonszámát és internetes elérhetőségét is összegyűjtötték.
    (SG.hu)

    Segítség angol nyelvű önéletrajzhoz-angolul

    2007.10.11. 13:20 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: angol nyelvű önéletrajz

    How To Write A Good CV - Part 1.

    Your curriculum vitae (CV) is the key that unlocks the door to an interview. It should contain the information required to achieve that goal, and no more! It is not an autobiography.

    Employers will make snap judgements as to whether to interview you or not, based on the appearance of the CV as well as the content.

    Whilst in rare circumstances it may be appropriate to express your amazing personality by producing a very different-looking CV (to 'stand out from the crowd'), the vast majority of employers are looking for a succinct, clear record of your skills and experience.

    Rules

    1. Always type the CV - use a word processor if at all possible - on good quality paper.
    2. Never use more than two pages: employers are easily bored!
    3. Don't write the words Curriculum Vitae at the top: it's perfectly obvious what it is.
    4. Don't preface the CV with a descriptive statement ('A well-educated enthusiast who will undoubtedly make his mark in international commerce'). Let the facts speak for themselves, and the employer be the judge of your capabilities.
    5. Use this Format:
      • Name (bold type)
      • Personal details including date of birth, address and telephone number, marital status, nationality
      • Qualifications
      • Career history (in reverse order, most recent position first)
      • Leisure interests
      • Referees
    6. Ensure all dates link up; leave no suspicious gaps. If you were out of work> for a period, or travelling, include it as a stage in your history.
    7. Write employer's name and location in bold type. Employers often select for interview by identifying with companies that are known to them.
    8.  
    9. Briefly describe the company's business and size, in italics.
    10. Write no more than a few lines about the job content and responsibilities. If appropriate, show how you progressed from one position to the next. Mention specific numbers if possible ('In charge of 3 staff, 'sold 30 machines, worth L100,000 each'). Highlight one or two achievements after every job.
    11. Under leisure interests, demonstrate breadth of character by mentioning varied interests, energy with sporting interests. Don't fabricate interests as you may well be quizzed on them, particularly if the interviewer shares those interests. Don't worry the employer by listing contentious interests (shooting, foxhunting). Keep the list short: one artistic, one sporting and one unusual interest. Don't put 'socialising' which is taken as drinking!
    12. Only list referees if they have said they would speak for you. With their permission, give their telephone numbers so that employers feel encouraged to make contact with them.
    13. Ensure all spelling is correct. Don't trust computer spell-checkers.
    14. Distribute your CV to the top recruiters in your industry.

    GLOSSARY FOR THIS UNIT

    achievement
    appearance of sth
    appropriate
    as a stage in your history
    as well as
    bold type
    breadth
    briefly
    capability
    circumstances
    content
    contentious
    Curriculum Vitae (CV)
    date of birth
    descriptive
    employee
    employer
    enthusiast
    experience
    for a period
    in italics
    in reverse order
    including
    job
    leisure interests
    Let the facts speak for themselves!
    marital status
    on good quality paper
    out of work
    perfectly obvious
    permission
    personal details
    progressed
    qualifications
    record of sth
    recruiter
    referee
    responsibility
    skill
    spell-checkers
    statement
    succinct
    suspicious
    to feel encouraged to
    to be based on sth
    to be easily bored
    to be quizzed
    to be taken as
    to ensure
    to express sth
    to fabricate
    to highlight
    to link up
    to make a judgement
    to make a mark
    to mention
    to shares interests
    to speak for sb
    to type
    to unkock the door
    undoubtedly
    vast majority
    well-educated
    word-processor



    eredmény, teljesítmény
    vminek a külső megjelentése/megjelenése
    alkalmas, megfelelő, helyénvaló
    mint életpályád egy állomása
    éppúgy, mint
    vastag betű (félkövér)
    szélesség
    röviden
    adottság, képesség
    körülmények
    tartalom
    veszekedő, vitás
    önéletrajz (szakmai)
    születési idő
    leíró, körülíró
    alkalmazott
    munkaadó
    lelkes
    tapasztalat, élmény
    egy ideig
    dőlt betűvel
    visszafelé menő sorrendben
    tartalmazva
    állás
    érdeklődési kör, hobby, szabadidős tevékenységek
    Hagyd, hogy a tények magukért beszéljenek!
    családi állapot
    jó minőségű papírra
    munkanélküli
    tökéletesen egyértelmű
    engedély
    személyi adatok
    előrehaladott
    szakképzettség, képzettség
    jegyzőkönyv, feljegyzés
    fejvadász
    referencia
    felelősség, kötelezettség
    készség, ügyesség
    helyesírás ellenőrző
    állítás
    szűkszavú, tömör
    gyanús
    felbátorodva érzi magát, hogy csináljon vmit
    vmin alapszik
    könnyedén elunja magát
    kikérdezve lenni vmiről
    vmit vhogy venni
    biztosít, gondoskodik
    kifejez vmit
    gyárt, kitalál
    kiemel, kihangsúlyoz
    összekapcsolódik
    döntést, ítéletet hoz
    nyomot hagy
    említ, megemlít
    osztozik az érdeklődési körben
    vki érdekében beszél
    gépel
    kinyitni az ajtót
    kétségkívül
    nagytöbbség
    jól nevelt
    szövegszerkesztő   


        (5percangol.hu)

    Önéletrajzminta felsőfokú végzetteknek

    2007.10.11. 09:07 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: önéletrajzminta felsőfokú

    MAKRAI KRISZTIÁN


    SZEMÉLYI ADATOK:
    Lakcím: 3531 Miskolc, Gyiri kapu 56. 5/4. Telefon: (46) 399-445
    Születési idi: 1963. november 11. Mobil: (70) 326-4456
    Családi állapot: Nis, 1 gyermek édesapja E-mail: makrai@axelero.hu

    ISKOLAI VÉGZETTSÉG:
    1981 -1984 Nehézipari Mőszaki Egyetem Számítástechnikai
    Vegyipari Automatizálási Fiiskolai Kar Rendszerszervezi
    Kazincbarcika (jó minisítéssel)

    TOVÁBBKÉPZÉSEK:
    1995 -1996 SZTÁV Rt. Szakmai Továbbképzi,
    Átképzi és Vállalkozástámogató Rt.
    Budapest
    Szoftverfejleszti
    (jó minisítéssel)
    1998 Budapesti Mőszaki Egyetem,
    Budapest
    Vezetési Akadémia
    2001 British Coal Enterprise
    Nothingen
    Emberieriforrás gazdálkodás
    2003 Dudley Business Ventura
    Dudley
    Kisvállalkozások támogatása

    ÉLETPÁLYÁM ÖSSZEFOGLALÁSA:
    1984 -2006 Vaskohászati Részvénytársaság és Munkaerifejlesztési Részvénytársaság
    1995 -2006
    1990 -1995
    1984 -1990
    Szervezési és információs fimunkatárs
    Munkaerifejlesztési Részvénytársaság
    Szervezési fieliadó
    Vaskohászati Részvénytársaság Személyzeti Vezeti Szervezete
    Személyzeti és oktatási vezeti
    Vaskohászati Vállalat Személyzeti Fiosztály


    MAKRAI KRISZTIÁN


    ÉLETPÁLYÁM:
    1995 -2006 1995-ben alakult meg a Munkaerifejlesztési Részvénytársaság. A
    Társaság megalakulásával egyidiben kezdtem meg tevékenységemet, mint szervezési és információs fimunkatárs. Feladatkörömbe tartozott a Társaság teljes információs rendszerének felállítása és mőködtetése. Az információs rendszer mőködtetése során nagy gyakorlatot szereztem az adatbázisok kezelésben, valamint a számítástechnikai berendezések üzemzavar elhárításában.
    Az információ hálózat mőködtetése mellett, jelentis eredményeket
    értem el a Társaság szolgáltatásainak tanácsadó szintő értékesítésével. A szolgáltatások értékesítésének nagyságrendje elérte az
    évi 50 millió forintot.

    1990 -1995 A Személyzeti Szervezet feladata az önálló vált gazdasági társaságok humánpolitikájának meghatározása és koordinálása volt.
    Mint szervezési fieliadó felelis voltam a szervezet komplex információs rendszeréért, módszertani útmutatók, kiadványok elkészítéséért és megjelentetéséért.
    Elért eredményeimet mutatja, hogy sikerült egy egységes humánpolitikai rendszert kialakítani és mőködtetni, amelyben gazdaságosan valósult meg a társaságok közötti munkaeriáramlás és
    feladatmegosztás.

    1984 -1990 Az iskoláim befejezése után a Vaskohászati Vállalatnál helyezkedtem el. A Vállalatnál elsisorban a Személyzeti Fiosztály, illetve a Személyzeti és Szociális Igazgatóság információs rendszerének kialakítása és mőködtetése volt a feladatom.
    Az információs rendszer mőködésére alapozva kidolgoztam egy új
    típusú személyzeti értékelési rendszert és több felmérés statisztikai kiértékelését végeztem el.

    TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
    • B kategóriás jogosítvány
    • Angol alapfokú nyelvvizsga
    TERVEK A JÖVŐRE:
    Szeretnék egy érdekes, nagy kihívást jelenti állást találni, ahol szakmai és szervezi képzettségemet és képességemet hasznosítani és kamatoztatni tudnám.

    Miskolc, 2006. május 30.

    Makrai Krisztián
    (SZTÁV Rt.)

    Önéletrajz minta középfokú végzetteknek

    2007.10.11. 09:05 | allaskereses | 1 komment

    Címkék: önéletrajzminta középfokúaknak

    ÖNÉLETRAJZ


    Név: Hegedősné Nagy Marianna
    Születési idi: 1978. március 12.
    Lakcím: 3535 Miskolc, Besenyii u. 45.
    Telefon: (46) 356-890


    ISKOLAI VÉGZETTSÉGEM:

    Fáy András Közgazdasági 1992 -1996 Gyors-és gépíró
    Szakközépiskola, Miskolc (kitőni eredménnyel érettségiztem)

    SZTÁV Szakmai Továbbképzi 2001 Alapfokú számítógép-kezeli
    Átképzi és Vállalkozástámogató Rt., (-használó) tanfolyam
    Miskolc (jó eredménnyel végeztem)

    ÉLETPÁLYÁM:

    Titkárság vezeti 2002 -2006 A munkámat, mint titkárni kezdtem.
    COBRA 18 Vagyonértékesítési és Eliléptettek titkárságvezetinek. Fe-
    Informatikai Kft., Miskolc lelis voltam a cég általános admi

    nisztrációs tevékenységéért.

    Gyors-gépíró 2000 -2002
    Diósgyiri Kohászat, Miskolc

    Ügyintézi 1996 -2000

    Megyei Társadalombiztosítási
    Igazgatóság, Miskolc

    TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

    Jelenleg az Észak-Magyarországi Regionális Munkaerifejlesztési és Átképzi Központban
    Számítástechnikai szoftverüzemelteti tanfolyamra járok.

    SZEMÉLYES TULAJDONSÁGOK:

    Nagyon jó kommunikációs képességekkel rendelkezem. Nagyfokú önállósággal és munkabírással végzem a rám bízott feladatokat. Munkámat pontosan végzem, nem idegen tilem a
    beosztottak irányítása.

    REFERENCIA:

    Dr. Nagy Béla COBRA 18 Vagyonértékesítési és Informatikai Kft
    Ügyvezeti igazgatója (3533 Miskolc, Park utca 11.)

    Miskolc, 2006. május 30.

    Hegedősné Nagy Marianna
    (SZTÁV Rt)

    önéletrajz minta szakmunkásoknak

    2007.10.11. 09:02 | allaskereses | 1 komment

    Címkék: önéletrajzminta szakmunkásoknak

    KISS JÓZSEF


    Cím: 3534 Miskolc, Iván utca 9.
    Városi telefon: (46) 323-008
    Mobiltelefon: (30) 9247-629

    TEVÉKENYSÉGEM:

    Lelkiismeretes és sokoldalú villanyszereli vagyok, aki haladó életpályát futott be a Gépipari
    Berendezéseket Gyártó Rt-nél. Magas szintő vizsgálati és karbantartási gyakorlatot szereztem
    és jó szervezési és kapcsolatteremti képességgel rendelkezem.

    ÉLETPÁLYÁM:

    Karbantartó villanyszereli a Gépipari Berendezéseket Gyártó Rt-nél 1983 – 2006

    • Villamosmotorok és villamos hajtóberendezések karbantartása.
    • Helyi kapcsolóberendezések tervezése és kivitelezése.
    • Villamoshálózatok ellenirzése, javítása.
    • Emeliberendezések, szállítószalagok javítása.
    • Üzemi világító berendezések ellenirzése és karbantartása.
    • Speciális ismeretek villamoshajtás szabályozás területén.
    • Eriátviteli kábelek cseréje.
    • Folyamatos üzemzavar elhárítás.
    • Félautomata és automata berendezések karbantartása.
    VÉGZETTSÉGEIM:

    1980 – 1983 101. sz. Szakmunkásképzi Intézet (Miskolc)
    Villanyszereli (jól megfelelt eredmény)

    Mesterszakmunkás vizsga -Gépipari Berendezéseket Gyártó Vállalat
    Villanyszereli (kiválóan megfelelt eredmény)

    TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

    Hivatásos jogosítvány B – C kategória.
    Születési idi: 1966. február 16.

    Kiss József
    (SZTÁV Rt.)

    Védelemben részesülő alkalmazottak

    2007.10.11. 08:42 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: munka éjszakai munkaviszony terhes nők fiatalkorúak

    Terhes nők, fiatal munkavállalók
    Különleges munkajogi szabályok védik az állapotos kismamákat és a 18. életévüket még be nem töltött dolgozókat. A védelem szükségszerűen munkáltatói többletkötelezettséget jelent, az eltérést nem engedő szabályok mögött Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalása, így az európai uniós tagság is áll.

    Terhes nők

    A terhes nők foglalkoztatása során a munkajogi szabályokban általánosan érvényesülő alapelv, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

    A munkaviszony létesítése

    A munkaviszony létesítésénél az Mt. megállapítja: tilos a munkavállalót terhesség megállapítására vonatkozó vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor. Általában tehát nem megengedett a terhes állapot iránti kérdés sem, kivéve ha a munkakör ilyen állapotban nem látható el [Mt. 77. § (2) bekezdés].

    Ideiglenes áthelyezés

    A nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján - az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket ehhez megfelelően módosítani.

    Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Az ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél.

    Az áthelyezést a nő munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján, annak figyelembevételével, a munkavállalóval való közös megállapodás alapján kell végrehajtani (Mt. 85. §).

    Felmentés a munkavégzés alól

    Ha a munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre részére az állásidőre járó munkabért kell folyósítani.

    Felmondási tilalom

    A munkaviszony megszüntetésével szemben a terhes nőt védő törvényi rendelkezés, hogy a munkáltató nem élhet rendes felmondással a terhesség időtartama alatt [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontja]. Felmondási tilalom fennállása esetén a felmondás indoka valóságának nincs jelentősége, ezért annak vizsgálatát a terhesség időtartama alatt is mellőzni kell. Felmondási tilalom esetén is érvényesülnie kell ugyanakkor a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvének, ezért olyan esetben, amikor a munkavállaló kérte munkaviszonyának megszüntetését a felmondási tilalom ideje (a terhesség) alatt, nem hivatkozhat utóbb ugyanezen tény miatt a megszüntetés jogellenességére.

    Más helységben végzendő munka

    A munkavégzéssel kapcsolatos, a terhes nőkre vonatkozó különös szabály, hogy nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a terhesség megállapításának kezdetétől [Mt. 105. § (3) bekezdés]. Mindezt megfelelően alkalmazni kell kirendelés esetén is [Mt. 106. § (6) bekezdés].

    Orvosi vizsgálat

    A terhes nő mentesül a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 107. § d) pontja]. A kieső munkaidőre a terhes nő távolléti díjra jogosult.

    Éjszakai munka

    A munkaidővel kapcsolatos garanciák között szerepel, hogy a nő terhessége megállapításától éjszakai munkára nem vehető igénybe. Éjszakai munkának a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül.

    Összevont pihenőnap

    Az általános szabályoktól eltérően, heti pihenőnap összevont kiadására terhes nő esetében csak hozzájárulásával kerülhet sor [Mt. 124. § (9) bekezdés].

    Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét

    A terhes nő rendkívüli munkára nem vehető igénybe [Mt. 127. § (6) bekezdés a) pontja]. Minderre akkor sem kerülhet sor, ha egyébként a rendkívüli munkavégzés elrendelésére balesetveszély, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget veszélyeztető, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. Ugyancsak nem rendelhető el a terhes nőnek ügyelet, illetve készenlét [Mt. 129. § (3) bekezdés].

    Szülési szabadság

    A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen [Mt. 138. § (1) bekezdés].

    Fiatal munkavállaló

    A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be [Mt. 72. § (3) bekezdés]. A törvény bevezető rendelkezései szerint az Mt.-nek a fiatal munkavállalóra vonatkozó különös rendelkezései kiterjednek arra, a Polgári Törvénykönyv szabályain alapuló jogviszonyra (pl. megbízás, vállalkozás) is, amely a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy munkavégzésére vonatkozik, vagy munkaerő-kölcsönzés céljából a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő között jön létre [Mt. 1. § (5) bekezdés].

    (munkaadó lapja)

    Pályakezdők válsághelyzetben

    2007.10.10. 19:27 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: pályakezdő

    Pályakezdők válsághelyzetben
    Ahogyan a pszichológus látja


     
     
      Az egyetemi, főiskolai diploma átvétele minden hallgatóknak a tanulmányok dicsőséges befejezését jelenti. A bűvös papír megszerzése után azonban gyorsan változhat a hangulat, ha az álláspiacon sokáig csak negatív válasz érkezik. A lélekben zajló folyamatokról és azok kezeléséről beszélgettünk Lakatos Zsuzsannával, a Multi-Man tanácsadó cég pszichológusával.

    Pályakezdőknek: a munkaviszony szabályai

    2007.10.10. 10:03 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: pályakezdő munkaviszony szabályai

    A munkaviszony legfőbb szabályai
    Dolgozni mindenképp kell, viszont nemcsak fizetésed, de jogaid is lesznek, ha munkavállaló vagy. Az alábbiakban erről lesz szó. A munkaviszony csak akkor jön létre, csak akkor jogszerű, ha munkaszerződést kötnek Veled, még pedig írásban. Ha a munkáltatónál van szakszervezet -, amely kollektív szerződést kötött a munkáltatóval, ez a szerződés több helyen módosíthatja a Munka Törvénykönyvnek szabályait, ezért Neked is ismerned kell a munkáltatónál hatályos kollektív szerződést - főleg akkor, ha az számodra kedvezőbb szabályokat tartalmaz. Napjainkban a szakszervezetek egyre fontosabb szerepet látnak el a munkavállalók érdekképviseletében Csak a szakszervezet köthet a munkahelyen, vagy az ágazatban kollektív szerződést, melyben a munkahelyre vonatkozó speciális munkavégzési szabályokat, vagy juttatásokat, a bérezés, vagy a munkarend szabályait munkáltató és szakszervezet közösen állapítják meg. A szakszervezet a munkavállalók érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete, működésének szabályait a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

    A munkaszerződésed mellé a munkáltató köteles egy tájékoztatót adni, amelyen meg kell jelölnie, hogy kötött-e a szakszervezettel kollektív szerződést.

    Fontos tudnivaló, hogy a Munka Törvénykönyve azokat a szabályokat rögzíti, amelyek minden munkavállalóra vonatkoznak, ettől a munkaszerződésed csak akkor térhet el, ha az Számodra előnyt jelent, a törvényben foglaltaknál kedvezőbb. A közalkalmazottakra és köztisztviselőkre külön törvények vonatkoznak.

    Jó, ha tudod, hogy már a munkaviszony megkötése előtt is vannak jogaid:
    • Ragaszkodj hozzá, hogy a munkáltató munkaszerződést kössön Veled - méghozzá írásban!
    • Ragaszkodj ahhoz, hogy az alább felsoroltak mindenképpen benne legyenek a munkaszerződésben (az aláhúzások azt jelentik, hogy az így megjelölt adatok nélkül a munkaszerződés érvénytelen):cég neve, címe (cégnél: székhely) és természetesen a Te neved, címedszemélyi alapbéredet, valamint, ha van: jutalékot, rendszeresen járó bérjellegű kifizetéseket, pótlékokat, prémiumokat,...
    Munkabéred (személyi alapbéred) időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbéredet időbérben kell meghatározni. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a - meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabért (minimálbér) kötelező megkapnod! Ha a teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak Rajtad múlik, garantált bért kell megállapítani Részedre.

    • munkaköröd
    • munkavégzés helye (vagy: változó munkahely)

    Változó munkahely esetén szokásos munkahelynek a munkáltató azon telephelye minősül, ahol munkádat a beosztásod szerint végzed.

    • munkaviszony kezdete = munkába lépés napja

    Ha nem rögzítitek a munkába lépés napját, a munkaszerződés megkötését követő napon kell munkába állnod.

    • a munkaviszony időtartama (határozott vagy határozatlan)
    • az esetleges próbaidő (ez általában 30 nap, maximum 3 hónap, azaz 90 nap lehet)
    A próbaidő alatt Te is, munkáltatód is - azonnali hatállyal, minden különösebb indoklás nélkül megszüntethetitek a munkaviszonyt, de a próbaidőt meghosszabbítani tilos!

    Jól gondold meg, hogy "változó munkahelyre" akarsz-e szerződni, hiszen ha aláírtad a munkaszerződést, gyakorlatilag úgy helyezhetnek át cégen belül másik munkahelyre, hogy ahhoz még a hozzájárulásod sem kell! Előfordulhat tehát, hogy egyik nap Pécsett, másik nap meg már Miskolcon kell megjelenned...

    A munkáltató a munkaszerződés megkötésekor szóban, és legkésőbb 30 napon belül írásban is köteles tájékoztatni Téged:
      • az irányadó munkarendről
      • a munkabér egyéb elemeiről,
      • a bérfizetés napjáról,
      • a munkába lépés napjáról,
      • a rendes szabadság mértékének számítási módjáról, kiadásának szabályairól,
      • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
      • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

    • Ne lepődj meg, ha a fentiekről csak annyit közöl Veled a munkáltató, hogy azok a kollektív szerződés melyik pontjában találhatók. Ebben az esetben azonban ragaszkodj ahhoz, hogy - még a munkaszerződés megkötése előtt - megismerhesd a kollektív szerződést, különösen azokat a pontokat, amelyekre a munkáltató csak utal a munkaszerződésben.
    • Ragaszkodj ahhoz, hogy a munkáltató adjon munkaköri leírást és adja meg a szükséges felvilágosításokat a betöltendő munkakörrel kapcsolatosan. Ezért ajánlatos legkésőbb a munkába lépés napján tisztázni, hogy a munkaköröd milyen munkavégzési folyamatokat takar - magyarul: mi lesz a dolgod.
    • Tisztázni kell azt is, hogy munkakörödben milyen üzleti titkokat kell megtartanod, az üzleti titokká minősítésről hol értesülsz, és ha a munkaviszonyod megszűnik, mennyi ideig - legfeljebb csak három évig - kell tekintettel lenned a munkáltatód gazdasági érdekeire. Erre csakis megfelelő ellenérték fejében vagy kötelezhető! (A feltételekről külön megállapodás keretében a munkaviszony megszűnésekor kell megállapodni, itt csak arról érdemes tudakozódni, hogy erre szükség van-e munkaköröd miatt.)
    • Ha nem állapodtatok meg a munkaviszony időtartamában - a munkaviszony határozatlan időre szól
    • Ha megállapodtatok a munkaviszony időtartamában, akkor az határozott idejű munkaviszonyról beszélünk, aminek, ha a határideje lejárt és közvetlen vezetőd (aki nem biztos, hogy a cég első számú vezetője!) tudtával - egy napot is tovább dolgozol - a határozott idejű munkaviszonyod határozatlan idejűvé alakul át, ami Számodra természetesen előnyösebb, hisz nagyobb biztonságot jelent.Tudnod kell, hogy rendkívül sok problémától, és bonyodalomtól mented meg Magad, időt és energiát takaríthatsz meg, ha - mielőtt aláírnád a munkaszerződést - elolvasod, és ha valamit nem tudsz - megkérdezed! Kérdezni érdemes, mert esetleg kiderülhet, hogy mit akarnak elfogadtatni Veled! Bár szép dolog a bizalom, azért nem árt munkaszerződésed aláírása után pár nappal hasznos lehet megkérdezni EMMA -t (aki nem egy szép hölgy, hanem egy okos nyilvántartó rendszer: www.emma185.hu ) - hogy munkáltatód valóban bejelentette-e, hogy Téged munkaviszonyban foglalkoztat!
    (pályakezdő honlap)

    Pályakezdőknek: a munkarendről

    2007.10.09. 18:20 | allaskereses | Szólj hozzá!

    Címkék: pályakezdők munkarend többműszakos munkarend éjszakai munkavégzés

    A munkarendről
    A munkarend előírja, hogy a munkavállaló naponta mikor kezdi munkáját, mikor fejezi be, egy héten/egy hónapban, sőt akár egy egész éven át mely munkanapokon végez munkát, azaz mikor van pihenőnapja, munkaszüneti nap. A munkarend meghatározható egy munkáltatóra (ha mindenki ugyanabban a munkarendben dolgozik), vagy munkavállalói csoportokra, illetve egyes munkakörökben dolgozókra is. Fő szabályként: meghatározott ütemben váltják egymást munkaidők és pihenőidők, tehát a munkarend a munkáltató működéséhez igazodik. (Hozzátéve, hogy vannak olyan munkáltatók, ahol a munkarend állandó) Tehát a munkarend lehet állandó, vagy egyenlőtlen beosztású (pl. ahol a két pihenőnap nem esik mindig szombat/vasárnapra)

    Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munka vállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók
    • időszakonként rendszeresen,
    • egy napon belül
    • egymást váltva végzik
    • azonos tevékenységüket

    Délutáni műszak: többműszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés
    Éjszakai műszak: többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka, a 22 és 06 óra közötti munkavégzés .

    Éjszakai munkát végző munkavállaló, aki

    • a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy
    • az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez.
    Megszakítás nélküli munkarend:

    A Munka Törvénykönyve külön kiemeli a megszakítás nélküli munkarendet, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyekmegléte esetén a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet alkalmazhat.
    Egy munkáltatóról akkor mondható el, hogy munkavállalóit megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztathatja, haa törvény által megadott feltételek fennállnak, azaz:
     
     
    • a munkáltató működése naponta 6 óránál kevesebb ideig szünetel
    • vagy az évenkénti szünetelés oka kizárólag a technológiai előírások betartása
    • a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan
    • vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható;
    • illetve a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja *
    (pályakezdő honlap)

    süti beállítások módosítása