A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, melynek két alanya a munkáltató és a munkavállaló.
(Munkajogi szempontból az, aki még nem múlt el tizennyolc éves, fiatal munkavállalónak minősül, akire speciális szabályok vonatkoznak.) Munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a tizenhatodik életévét. A munkaszerződést mindig írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. Ha ez elmaradna, az e miatt bekövetkező érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat, de ő is csak a munkába állást követő harminc napon belül.
A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei:
- a felek neve, illetve megnevezése
- a feleknek a munkaviszony szempontjából lényeges adatai (pl. adószám, TAJ-szám);
- a munkavállaló személyi alapbére (ez mindig időbér és legalább a minimálbér);
- a munkaköre (a konkrét munka megjelölése legalább egy szóban összefoglalva);
- a munkavégzés helye (állandó vagy változó; cím szerint, de ha lehet még pontosabban).
A munkaszerződés tartalmazhatja (szerződési szabadság!) a felek bármely kérdésben kötött megállapodását is (pl. határozott vagy határozatlan idejű, munkába lépés napja, próbaidő, részmunkaidős foglalkoztatás, felmondási idő, tanulmányi lehetőségek), de a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja.
Ha valamely munkakör betöltése - jogszabály, kollektív szerződés vagy munkáltatói döntés alapján - pályázat útján lehetséges, akkor a munkaszerződést csak a pályázaton részt vevő és a pályázati feltételeknek megfelelő munkavállalóval lehet megkötni.
Lényeges érvényességi szabály, hogy a munkaszerződés
- nem lehet ellentétes jogszabály rendelkezésével,
- nem állhat ellentétben a kollektív szerződéssel ,
kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételeket állapít meg (pl. a munkaidő, szabadság, felmondási idő meghatározása tekintetében).
A munkaszerződést - mint minden más szerződést - csak közös megegyezéssel (írásba foglalt egyetértés!) lehet módosítani, melynek során a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Figyelem! A kollektív szerződés nem módosíthatja a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára.
Speciális esetekben a törvény erejénél fogva kell módosítani a szerződést, így ha a munkavállaló a munkából való távollét után (pl. sorkatonai vagy polgári szolgálat, a gyermek vagy közeli hozzátartozó ápolása, gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság) újból munkába áll, akkor az időközben megtörtént bérfejlesztésnek megfelelő munkabért neki is biztosítani kell.
Figyelem! A munkáltató által "felajánlott" szerződésmódosításnak (pl. más munkakörbe való áthelyezés) a munkavállaló részéről történő elutasítása sem rendes, sem rendkívüli felmondásra nem jogosítja a munkáltatót.
Figyelem! A munkaszerződésen kívül kötelező írásba foglalni az alábbiakat is:
- a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó minden nyilatkozat és megállapodás,
- a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolások,
- tanulmányi szerződés,
- a munkabérről való elszámolás,
- hátrányos jogkövetkezmény megállapítása kötelezettségszegés esetén,
hogy csak a leglényegesebbeket emeljük ki.
Egyébként a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, de ha a munkavállaló kéri, a nyilatkozatot kérésére mindig írásba kell foglalni.
(taninfo)
Utolsó kommentek