A törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár és minden ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
A munkavállalót megillető munkabér mértéke - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérrel azonos.
FONTOS!
A magyar jogszabály is tartalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bér alapelvét, amelyet a munkáltatónak a bérek meghatározásakor maradéktalanul figyelembe kell venni.
Milyen szempontok alapján lehet eldönteni, hogy két munka egyenlő vagy egyenlő értékű-e?
Ennek megállapításánál figyelembe kell venni:
- az elvégzett munka természetét,
- minőségét,
- mennyiségét,
- a munkakörülményeket,
- a szükséges szakképzettséget,
- fizikai vagy szellemi erőfeszítést,
- tapasztalatot,
- felelősséget
Fontos szabály, hogy az összehasonlítás során munkabérnek kell tekintetni minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.
Milyen formában állapítható meg a munkabér?
A munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg, azonban a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbért minden esetben időbérben kell meghatározni.
Tekintettel arra, hogy a teljesítménybér meghatározása a munkavállalót nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozza, és a bérmegállapítás ezen formája munkáltatói visszaélésekre adhat okot a jogszabály nagyon szigorú szabályokat határoz meg erre vonatkozóan:
- a) A teljesítménybérhez teljesítendő követelményeket a munkáltató előzetes eljárás alapján köteles meghatározni, objektív méréseket és számításokat figyelembe véve, úgy, hogy a meghatározott követelmény rendes munkaidőben százszázalékosan teljesíthető legyen.
- b) Ezen teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni olyan feltételekre is amelyeket a munkavállaló nem tud befolyásolni (pl.: a munkavégzés, a munkaszervezés és az alkalmazott technológia objektív körülményeire). Ha ide kapcsolódó okból a követelmények teljesítése jelentős részben nem kizárólag a munkavállalón múlik, garantált bér megállapítása is kötelező, amelyet a munkavállaló akkor is megkap, ha a meghatározott követelményeket nem teljesítette.
- c) A teljesítménykövetelményt és a teljesítménybér-tényezőket alkalmazásuk előtt írásban, vagy az adott munkahelyen szokásos módon közölni kell a munkavállalóval.
- d) Abban az esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló között a teljesítménybérre vonatkozóan vitás kérdés merül fel a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy eljárása nem sértette meg az a-c) pontokban meghatározott követelményeket, és megtartotta a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét.
A minimálbér
Mind személyi alapbérként, mind teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabért azaz a minimálbért meg kell fizetni. Ettől a kötelező szabálytól a nem lehet eltérni.
Mennyi volt és mennyi most az érvényes minimálbér?
Az adott időszakokban érvényes minimálbér bruttó összegét az alábbi táblázat tartalmazza:
Időszak Havibér Órabér
2008. 01. 01-től 69 000
2007. 01. 01-től 65 500
2006. 01. 01-től 62 500
2005. 01. 01-től 57 000
2004. 01. 01-től 53 000 305
2002. 01. 01-től 50 000 288
2001. 01. 01-től 40 000 230
2000. 01. 01-től 25 500 147
1999. 01. 01-től 22 500 129,50
1998. 01. 01-től 19 500 112,50
1997. 01. 01-től 17 000 98
1996. 02. 01-től 14 500 83,50
1995. 02. 01-től 12 200 71
1994. 02. 01-től 10 500 60,50
1993. 02. 01-től 9 000 52
1992. 01. 01-től 8 000 44
1991. 04. 01-től 7 000 38,50
1991. 01. 01-től 5 800 32
1990. 09. 14-től 5 600 31
Speciális rendelkezés:
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőket úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabér mértékét elérje; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Milyen szempontok figyelembevételével állapítja meg a kormány a minimálbér mértékét?
Figyelembe kell venni
- a munkavállalók szükségleteit, mérlegelve a munkabérek országos szintjét,
- az életfenntartási költségeket,
- a társadalombiztosítási juttatásokat és az egyes társadalmi csoportok viszonylagos életszínvonalát, továbbá a gazdasági körülményeket, ideértve a gazdasági fejlődés követelményeit, a termelékenységi szinteket és a magas szintű foglalkoztatottság fenntartásának kívánatos voltát is.
Pótlékok
A munkavállalót meghatározott esetekben alapbérén felül bérpótlék illeti meg.
Minek az alapulvételével kell a pótlék összegét kiszámítani?
A bérpótlék számítási alapja – a felek közötti eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére.
Az egyes bérpótlékok
1. Éjszakai munkavégzés esetén: 15%
2. Műszakpótlékok:
a. délutáni-
b. éjszakai műszakpótlék
Kinek jár? Többműszakos munkaidő-beosztásban , illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalóknak jár.
Mértéke:
Többműszakos munkaidő-beosztásban
délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén 15%
éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén 30 %
Megszakítás nélküli munkarendben
délutáni műszak után + 5% (összesen: 20%)
éjszakai műszak után + 10 % (összesen: 40%)
3. Rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén a pótlék 50%
DE! Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A pihenőnapon vagy pihenőidőben végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 %.
DE! A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
4. Készenlét esetén 20 %,
5. Ügyelet esetén 40 %
FONTOS! Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés esetén járó pótlék illeti meg
6. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján végzett munka esetén
- a havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére illeti meg,
- a teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti.
- a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót a túlóra esetén járó pótlék is megilleti
7. Vasárnapi munkavégzés esetén 50%, de csak három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy pihenőnap összevonása esetén!
FONTOS!
nem jogosult vasárnapi pótlékra
- a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
- a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
- a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
- az idénymunkát végző munkavállaló.
Utolsó kommentek