Állást keresel? Innen indulj!

Képes dolgozni nyomás alatt?

Volt már dolga olyan ügyféllel, aki teljesen megőrjítette olyan dolgokkal, amelyekre semmiféle befolyása nem volt?

Van tapasztalata az igen szűk határidőkhöz igazított munkákban?

A jelenlegi munkája sok stresszel jár?

Van tapasztalata az állandóan határidőre befejezendő munkákkal?

Dolgozott már olyan helyen, ahol az egyik krízis a másikat követte?

Hogyan képes kezelni a stresszes helyzeteket a munkahelyén?

Mennyire hatékony, amikor nyomás alatt kell dolgoznia?

Mindig elkészül a megszabott határidőre?

Hogyan tesz egyértelművé egy homályos megbízást?

Ha önnek van egy esedékes munkája, és egy munkatársa valami másról akar beszélni önnel, akkor mit tesz?

Milyen környezete a leginkább megfelelő önnek: strukturált, strukturálatlan, hierarchikus, együttműködő stb.?

Milyen munkakörnyezetet kívánna leginkább magának?

Milyen módszereket használ, hogy megfogalmazza kritikáit?

Ha kritika éri a munkáját, mit tesz?

Mit tett, amikor olyan feladattal bízták meg, amelyikhez nem fűlött a foga?

Hogy néz ki, amire azt mondaná, hogy: őrült nap. Hogyan kezeli az ilyet?

Mi frusztrálja önt?

Mit tesz, amikor két prioritásnak kell megfelelnie, de csak az egyik érvényesítéséhez van kellő ideje?

Mi volt a legnehezebb döntése a munkájában az elmúl 3 év során?

Mi volt a legkínosabb munkahelyi szituációja az utóbbi három évben, és ezt hogyan kezelte?

Önmaga számára hogyan definiálná a stresszt?

Mi az ön legnagyobb problémája, és hogyan szembesült vele?

Mi az ön legnagyobb problémája, és mit kezd vele?

Milyen általános módszert használ, hogy megfeleljen a kihívásoknak?

Milyen stresszes szituációkat vált ki a viselkedése?

Milyen stressz éri, amit csak önmagának köszönhet?

Mi volt a legfrusztrálóbb dolog az utolsó munkahelyén?

Találkozott-e olyan dologgal, amely akkora nyomást, stresszt gyakorolt önre, hogy emiatt úgy határozott, inkább feladja az állását?
(hvg)

Van felsőfokú végzettsége?

Van posztgraduális diplomája?

Félbehagyta a felsőfokú tanulmányait? Miért? Mit csinált, amíg nem járt iskolába?

Hány évig járt iskolába?

Ismertesse a tanulmányait!

Vissza fog menni az iskolába?

Szándékában áll esti tagozatra menni?

Szándékában áll levelező tagozatra menni?

Szándékában áll távoktatásban részt venni?

Szeretné folytatni a tanulmányait?

Tervezi, hogy újabb képzettségeket szerezzen?

Milyen tervei vannak a tanulmányai folytatására?

Miféle szakirányban tanulna tovább?

Másoddiplomát vagy posztgraduális oklevelet szeretne inkább szerezni?

Tanulmányai érdekében hajlandó volna-e elköltözni vagy rendszeresen utazni?

Milyen formában képzeli el, hogy a szükséges új képzettségeket megszerezze?

Mit gondol, a megszerzett alapképzettsége a legmegfelelőbb választás volt az Ön számára?

Mit gondol, a megfelelő egyetemen végzett?

Melyek azok a dolgok, amelyekkel a leginkább elképzelhetőnek tartja a munkájához szükséges képzettségének javítását?

Ha visszatekint: bármit is megváltoztatna a tanulmányaiban?

Milyen jövőbeli tanulmányi tervei vannak?

Miért nem folytatta tovább a tanulmányait?

Megfontolná, hogy újabb képzettséget szerezzen, ha ez segítené a munkahelyi előmenetelét?

Jelenleg is tanul?

Hogyan fejleszti önmagát?

Milyen képzésben vet részt korábban, hogy a csúcson tartsa magát a saját szakterületén?

Milyen tanulmányi céljai vannak jelenleg?

Milyen lépéseket tett ismeretei fejlesztésére azóta, hogy belépett erre a szakterületre?

Miért éppen ezt a szakterületet választotta? Gondolja, hogy megfelelő általános képzettségre tett szert?
(hvg)

Kemény kérdések

Emlékszik rá, hogy milyen termékről beszéltem önnek a beszélgetésünk elején?

Ön már volt olyan pozícióban, hogy embereket bocsáthatott el?

Miért rúgta ki azokat az embereket?

Hogyan kezeli a meglepetéseket?

Hogyan kezeli a feszültségeket?

Milyen módszert alkalmaz, hogy az önre nehezedő nyomás káros hatásait kitérítse az elvégzendő feladati útjából?

Meséljen nekem arról az időről, amikor gondjai támadtak a döntésképességével!

Miféle eltervezett dolgai voltak a munkájában, amelyek sohasem váltak valóra?

Mivel lehet önt a leggyorsabban felbosszantani?

Miféle dolgok ingerlik önt a leginkább egy munkahelyen?

Miféle hibát követnénk el azzal, ha alkalmaznánk önt?

Miféle dolgokkal lehet önbol dühöt kiváltani?

Miért nem csinált több pénzt, ha egyszer, mint mondja, ilyen nagyszerű háttere van?

Miért akar egy ilyen munkát elvállalni, amihez túlképzett?

Miért értékelte magát a korábbi válaszai során ennyire alacsonyra?

Miért tartott ilyen sokáig megszerezni a diplomáját?

A jelenlegi munkahelyén még éppen csak megmelegedett, és máris továbbállna. Mi a biztosíték arra, hogy ha alkalmazzuk, nem hagy el bennünket rövid időn belül?

Gyakran váltogatja a munkahelyeit, miféle biztosítékot tud adni arra, hogy nálunk megpihen végre?
(hvg)

Önbecsülés és önértékelés

 Egyedinek gondolja magát?

Hogyan értékelné magát egy tízes skálán?

Mi a legnagyobb erőssége és gyengesége, s ezek hogyan befolyásolják az itteni teljesítményét?

Munkavállalóként mi a legnagyobb erőssége?

Mi a legnagyobb gyengesége?

Mi a legnagyobb értéke?

Mi teszi önt egyénivé?

Mitől különb ön a munkatársainál?

Kockázatvállalásban milyen jegyet adna önmagának?

Gondolja, hogy ön egy profi?

Gondolja, hogy ön versenyképes?

Gondolja, hogy intelligens?

Okosnak gondolja önmagát?

Képes lenne kézben tartani egy nagyobb büdzsét?

Ígéretesnek tartja önmagát?

Hogyan magyarázná el a legnagyobb gyengeségét?

Ha javíthatna két dogon önmagában, melyek volnának azok?

Miben szeretne leginkább javulni?

Mi a munkamódszere?

Milyen kritika segítette önt leginkább a fejlődésében, és honnan származott?

Mi az ön legnagyobb gyengesége a jelenlegi pozíciójában?

Mi az ön legjobb személyiségvonása?

A főnöke mit említene meg, ha az ön legnagyobb erősségéről, illetve gyengeségéről kérdeznénk?
(hvg)

Az alábbi kérdéseket felvételi interjúkon tették fel fejvadászok vagy a személyzeti osztályok munkatársai a meghirdetett állásokra jelentkezőknek. A kérdésekből kiderül, hogy a jelöltek megismerése igen sokrétű, s ezért jól fel kell készülnie annak, aki eredményesen akar szerepelni az állás megszerzése szempontjából oly fontos beszélgetésen.

Személyes kérdések

Ön egy jó vesztes?

Ön boldog?

Járatos a testbeszédben?

Honnan szerzete a legpraktikusabb tapasztalatait?

Meséljen a hátteréről?

Leírná, hogy milyennek látja önmagát?

Szerette az utolsó munkaadóját?

Hogyan kezeli a változásokat?

Hogyan kezeli a bókokat?

Hogyan kezeli a konfliktusokat?

Milyennek írná le a saját egyéniségét?

Mondana valamit arról a projektről, amit a CV-jében is fontosnak tartott megemlíteni a legutolsó munkahelyén?

Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a honvédségnél?

Melyek azok a gyengeségei, amelyek mérséklésén jelenleg is dolgozik?

Mi tenné önt sokkal hatékonyabbá a jelenlegi állásában?

Kicsoda ön tulajdonképpen?

Versenyképesnek érzi magát?

Már kihozta önmagából a legjobbat?

Mi okozta életében a legnagyobb elégedettséget?

Mi lehet az ön számára a legnagyobb szakmai kihívás?

Hol áll az energiaszintje?

Mi készteti önt ara, hogy a legnagyobb erőfeszítést megtegye?

Miféle elismerésre vár a karrierje során?

Milyen helyzetek kergetik depresszióba?

Mi a fontosabb: a jó fizetés vagy az elégedettség a munkában?

Békében van önmagával?
(hvg)

Stratégiai emberi erőforrás menedzsment:	A stratégiai jelző azt a szervezeti szintet - a stratégiai, a menedzseri és az operatív közül az elsőt - hangsúlyozza, amelybe az emberi erőforrás menedzsment ügyek is tartoznak. Jelentősége egyúttal azt is jelenti, hogy a felső vezetésnek kiemelkedően fontos szerepe van az emberi erőforrás menedzsmentet érintő döntésekben, mellyel erősen befolyásolják (akár pozitív, akár negatív irányba) az emberi erőforrás menedzsment teljesítményét.
Stresszinterjú:	Az interjú készítője szándékosan intenzív nyomással terhelt légkört teremt, a pályázót kényelmetlen, szokatlan kérdésekkel bombázza. Célja és feladata ezzel az, hogy megfigyelje a jelölt reakcióját és teljesítményét olyan feszültség, bizonytalanság közepette, amit - ha felveszik - a munkája során tapasztalni fog.
Strukturált interjú:	A kiválasztási folyamat egyik kötött módszere, ahol az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális esélyt hagynak a beszélgetés rendjének befolyásolására. Többnyire egy személy (egy humán erőforrás szakember, leendő főnök, kisebb cégeknél az ügyvezető) előre megtervezett kérdésrendszert alkalmazva igyekszik megtudni a pályázóról minél többet, próbálja minél jobban megismerni, keresi benne a követelményeinek megfelelő szakembert. E strukturált interjúk révén elérhető, hogy más-más interjúzók ugyanazokat az egyéneket figyelve körülbelül ugyanazokat az eredményeket kapják. Mindegyik interjúalanynak ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, lehetőleg ugyanabban a formában és sorrendben.

– állítja Veres Tamás karrier-tanácsadó. Az ilyen jelentkezõk általában a második-harmadik kérdés után, már a telefonos interjún kieshetnek, ha nem készülnek fel eléggé.

Az interjúztató ugyanis felteheti azt a kérdést, hogy „mit tud a cégünkrõl?”, s ha a jelentkezõ nem tud határozott, konkrétumokkal teli választ adni, gyorsan elköszönnek tõle.
A szakember javaslata szerint érdemes szétnézni a vállalat honlapján, vagy elõzetesen felhívni a céget, és információkat kérni egy szakemberüktõl.

Érdemes õszintén elmondani, hogy egy állást kíván az érdeklõdõ megpályázni, de nem szeretne felkészületlenül jelentkezni a pozícióra.

Nem csak a fiatalok követnek el hibákat az álláskeresés során. Elõfordult, hogy egy kereskedelmi igazgatói posztra jelentkezve a 42 éves MBA-diplomás jelölt összekeverte a meghirdetett állást egy másik vállalat munkaerõigényével. Kínos volt, amikor kiderült, nem angol, hanem német nyelvismerettel rendelkezõ szakembert keresnek, és nem Budapestre, hanem Veszprémbe.

Érdemes listát vezetni a megpályázott pozíciókról, ahová minden fontos adat felkerülhet.

Gyakori hiba az is, hogy standard önéletrajzot küld magáról egy jelölt, pedig a legtöbb vállalat kiemelten kezeli a cégreszabott önéletrajzokat. Arra is érdemes figyelni, hogy személyre szóló legyen a jelentkezés, persze ehhez nyomozni kell.
(karrierklub)

Az első iromány, ami a megcélzott cég munkatársához kerül, így különösen fontos, hogy milyen hatást érünk el. Látszólag könnyű önéletrajzot írni, ám itt is vannak buktatók, melyeket jó szem előtt tartani.
A magyar önéletrajzi szokások nagy mértéken az amerikai mintákhoz igazodnak. A kézzel írott összefüggő élettörténet már a múlté, manapság a tételes, strukturált életrajz számít etalonnak.
Nagy probléma az arányérzék hiánya

Az általánosan elfogadott cv a személyes adatokkal kezdődik és a hobbival zárul. Közötte a munkatapasztalat, az iskolai végzettség, a nyelvtudás és a számítógépes ismeretek fordulnak elő főcímként változó sorrenden.
Az önéletrajzok leggyakoribb hibája a terjedelem. Nem szabad túl hosszúnak, de túl rövidnek sem lennie, meg kell találni a helyes arányokat, különbséget kell tenni lényeges és lényegtelen információ között
Fontos a korábbi munkakör részletesebb leírása: nem elegendő a cég nevét és a pozíciót leírni, mert ez keveset mond.
Iskolai végzettségnél lényeges, hogy nappali vagy esti tagozaton végzett, miről írta a diplomamunkát.
Ha a munkavállaló konkrét pozícióra pályázik, javasolt a hirdetésben megfogalmazott elvárásokra és a hirdető cégre szabni az életrajzot, hangsúlyozva a kívánt végzettség, képesség, tapasztalat meglétét.
Mellékeljenek fényképet is a pályázathoz, illetve számítógépen elküldött életrajz esetén a jobb felső sarokba másoljanak be egy mosolygós, pozitív hatást sugárzó képet.

Az életrajz két oldalnál ne legyen hosszabb. Ha a pályázó valamit bővebben akar megfogalmazni, akkor azt a motivációs levélben megteheti.
A magyar pályázók a cv-írásban formailag, struktúrában az amerikai mintát követik, ám tartalomban van még mit behozni. A tanácsadó kezébe sok rosszul megírt, a pályázó korábbi munkájáról, képességeiről keveset mondó önéletrajz kerül.

Úgy tűnik, ezen a területen is van pótolnivalónk...

1. Milyen a jó szakmai önéletrajz külalakja?

" Az önéletrajz minden példánya legyen eredeti.
" Fontos, hogy önmagában felhívja a figyelmet, de kerülje a túlzásokat! Ne használjon rikító vagy különös színű papírt, használjon fehéret vagy annak az árnyalatait (pl. törtfehér, pasztellszürke…)
" Az önéletrajz legyen lényegretörő és tömör (legfeljebb két oldal)
" Géppel írjuk és lézer- vagy tintasugaras nyomtatón nyomtassuk ki! Felmerült az a kérdés is, hogy mi a teendő, ha kézzel írott önéletrajzot kérnek? Ebben az esetben nagy valószínűséggel grafológus vagy grafológiában jártas szakember fogja "megvizsgálni" a jelentkezésünket. Javasoljuk, hogy tegyen eleget a kérésnek, hogy ne csökkentse esélyeit, de feltétlenűl küldjön géppel írott önéletrajzot is (könnyebben áttekinthető).

2. Milyen a jó szakmai önéletrajz tartalma?
Jelentkezés célja:
Itt kell megjelölni tömören azt a beosztást, amit szeretne betölteni. Ha az új beosztás és az Ön eddigi pályafutása nem teljesen fedik egymást, hangsúlyozza az értékeit, eredményeit, amit a kívánt pozícióban hasznosíthatna.

Képességek:
Itt kell kihangsúlyozni és tételesen felsorolni a személyes jellemzőket, tudást, tapasztalatot, melyek megkülönböztethetik a többi jelölttől.

Képzettségi adatok:
A jelenből kiindulva kronológikus sorrendben kell feltüntetni a szakmai képesítést/képesítéseket (iskolák, tanfolyamok…)

Szakmai tapasztalat:
A jelenből kiindulva kronológikus sorrendben kell feltüntetni a szakmai tapasztalatokat. Kezdje a cég megjelölésével, ezt kövesse a pozíciója, amit a cégnél betöltött, végül a feladatai, melyeket ellátott. A cégeket a feladatok és felelősség érdekli. Legyen tárgyilagos, ne vesszen el a részletekben!

Nyelvismeret és a számítógépes ismeret:
Itt kerül(nek) tételesen felsorolásra a nyelvek, az azokból szerzett nyelvvizsgák, esetlegesen a gyakorlati ismeret. A számítógépes programok ismeretét szintén itt kell feltüntetni.

Személyes adatok:
Magától értetődő. A hobbik leírásánál van még lehetőség "kiugrani" a többi pályázó közül: jó benyomást kelt a csapatsport és lehet, hogy egyezik a hobbija leendő főnökével is.

Fontos, hogy az önéletrajz ne tartalmazzon hamis adatokat, információkat! Ezek úgy is kiderülnek.

3. Az önéletrajzok leggyakoribb hibái:

- Túl hosszú önéletrajz (két oldalnál több)
- Túlrészletezett önéletrajz (felesleges feladatkörök, túlságosan személyes információk feltüntetése….)
- Felesleges információkkal kezdődik az önéletrajz (mindig a jelenlegi munkahellyel kezdjük a szakmai pályafutást)
- Helyesírási hibák

+1 tipp amivel biztosan csábító lesz önéletrajza a munkáltató számára

Nem csak vezetőknek, hanem az alsóbb szinten pályázóknak is feltétlenül javasoljuk, hogy önéletrajzába irjon sikereiről, elért eredményeiről! Mindenkinek kell, hogy legyen olyan tevékenysége pályafutása során, amire büszke lehet. Sorolja fel a feladatok részletezésénél, a munkakör megnevezése alatt! Konkrétabban ilyenekre gondoltunk, mint pl:

Elért sikere(i)m:
-általam/csapatom által elért forgalomnövekedés 140%,
-4 projekt egyidejű vezetése/részvétel és határidőn belüli lezárása
-ügyfélpanaszok számának csökkentése 45%-kal
-pontos kimutatás és prezentáció készítése határidő előtt, mely feladat nem volt betervezve

Ne essen túlzásba sem! 1-2 eredmény munkakörök szerint elegendő! Belátható, ha egy kicsit is megpróbálja vállalkozói szemlélettel  vizsgálni önéletrajzát, ez az egyik legfontosabb tényező munkáltatója számára.

 

 

Önéletrajz-sablon

                  

fénykép

 

Név:
Születési hely, idő:
Családi állapot:
Lakcím:
Tel.:
E-mail: (ha van)
Iskolák:	1.   középfokú végzettség megnevezése, dátuma, kibocsátó intézmény neve, oklevélszám. 2.   felsőfokú végzettség(ek) megnevezése, dátuma, kibocsátó intézmény neve, oklevélszám.
További végzettségek:	tanfolyamok, szakképesítések, minősítő vizsgák, stb. megnevezése, dátuma, kibocsátó intézmény neve, oklevélszám.
Nyelvtudás:	milyen nyelv, szintje, ha van nyelvvizsgája: dátuma, kibocsátó intézmény neve, oklevélszám.
Munkahelyek:	1.   munkahely megnevezése, mettől meddig dolgozott ott, beosztása. További munkahelyek időrendi sorrendben.
Jelenlegi munkahelye:	megnevezése, mióta dolgozik ott, beosztása.
Egyéb:	jogosítvány, dohányzik-e, szabadidős elfoglaltságok, stb.
Szakmai érdeklődés:	milyen kiemelkedő feladatai, megbízásai voltak az előző munkahelyén (esetleges referenciamunkák), milyen gépeket, alkalmazásokat tud kezelni, milyen irányban kíván szakmailag továbblépni, továbbtanulni, stb.
Mely állást pályázza meg és miért?
Fizetésigény:
Hely, dátum	Aláírás

 

Az önéletrajz típusai:

Hazánkban a közelmúltig az un. magyar típusú önéletrajz volt az elterjedt amely az iskolából ismert fogalmazásokhoz hasonlóan bevezetésből, tárgyalásból és befejezésből állt, ömlesztve tárva az olvasó elé az információkat (a munkásmozgalmi múlttól a családfáig).

Ezt mára jobbára felváltotta az amerikai típusú önéletrajz, amely jól átláthatóan, tagoltan tartalmazza karriertörténetünket és tanulmányainkat, jó esetban csak azokat az információkat tartalmazva, amelyek szükségesek a munkáltató számára döntése meghozásában.

Felépítését tekintve alapvetően kétféle formát különböztethetünk meg, a kronologikus illetve a funkcionális önéletrajzot.

Kronologikus önéletrajz: Az eddig betöltött munkaköröket illetve elvégzett iskolákat fordított időrendben bemutató forma. A munkaadók ezt kedvelik leginkább mert könnyen áttakinthető. Akinek a karriertörténete, eddig betöltött munkakörei megfelelnek a megpályázott állásnak, feltétlenül ez a követendő forma. Azoknak viszont akik pályát változtatnak vagy frissen végzettek meglehetősen nehéz kronologikus önéletrajzot írni.

Funkcionális önéletrajz: A funkcionális önéletrajz nem a betöltött munkakörök hanem inkább egyes képességeink, elért eredményeink köré szerveződik. Az alábbi esetekben érdemes fontolóra venni a funkcionális forma használatát:

- Ha most végeztük tanulmányainkat vagy egyéb okból most kezdünk el rövidebb-hosszabb kihagyás után dolgozni.
- Ha karriertörténetünk nem egységes, sokféle munkakörben dolgoztunk.
- Ha eddigi munkaköreink megnevezése nem sokat árul el képességeinkről vagy elért eredményeinkről (ilyenek pl. segédmunkatárs vagy adminisztrátor).

Látszólag könnyű önéletrajzot írni, ugyanis csak az eddigi életutat kell írásos formába önteni. A valóságban több órás koncentrált gondolkodást és előkészítést igényel egy jól strukturált, nem túl rövid, nem túl terjengős, a meghirdetett munkakörre szabott, a korábbi munkatapasztalatról sokat eláruló cv (Curriculum Vitae=önéletrajz) összeállítása. 

Mivel a fejvadásznak alig fél perc jut egy-egy jelentkező pályázati anyagainak átfutására, a sikeres bemutatkozásnak figyelemfelkeltőnek, izgalmasnak kell lennie. A jó önéletrajz éppen ezért áttekinthető, jól strukturált, a fontos információk azonnal szem elé kerülnek. Nem szerencsés, ha tagolatlan, egybefolyó részekből álló szöveg. A cv a "Személyi adatok", "Tanulmányok", "Szakmai tapasztalat", "Nyelvtudás", "Számítástechnikai ismeretek", "Hobbi" rovatokból áll. Az egyes blokkokat jól láthatóan különítsük el. Címüket vastag betűkkel szedjük, a betűtípusra is ügyeljünk. A cifra betűtípusokat inkább hagyjuk máskorra - a 12-es méretű "Time New Roman" vagy "Arial" az általánosan elfogadott. A cv terjedelme sem elhanyagolható. A fejvadászok az időhiány és a többszörös túljelentkezés miatt fejvesztve menekülnek a bő lére eresztett "kisregényektől", míg a távirati stílusú felsorolást érdektelennek, fantáziátlannak, semmitmondónak érzik. Az önéletrajzírás egyik legnehezebb pontja az egyensúlyt megtalálni a két véglet között. Általában az egy és két oldal közötti terjedelem számít elfogadottnak. Az elmúlt években az amerikai, azaz a blokkokban tagolt, időrendi sorrendben visszafelé haladó önéletrajzok váltak általánosan elfogadottá. Kézzel írott pályázati anyagokat csak akkor nyújtsunk be, ha ez a munkaadó kifejezett kérése. Egyenes karrierívet rajzoljunk fel Több diploma, három-négy, egymáshoz nem kapcsolódó szakképzettség birtokában mindig az adott pozíció betöltéséhez feltétlenül szükséges végzettségekre térjünk ki pályázatunkban. Ha minden tanfolyamot megemlítünk, azt az üzenetet hordozzuk, hogy sok mindent tanultunk, de igazából egyben sem mélyedtünk el. A cégek általában az egyenes karrierívet, egy-egy szakterület alapos ismerőit keresik. Szükségtelen megemlíteni a munkához nem kapcsolódó adatokat - például a családi állapotot, a gyermekek számát. Fotó: ne mellékeljünk magánéletit vagy rossz minőségűt Az önéletrajzhoz csatolt fotó ugyancsak kényes kérdés, alkalmazásának szükségességéről megoszlanak a vélemények. Míg az angolszász kultúrában diszkriminációra okot adó, elhagyható elemnek tartják, a hazai munkaadók többsége kéri. A rossz minőségű, elmosódott, magánéleti eseményeket ábrázoló fotók éppúgy kerülendőek, mint a lepecsételt széllel beillesztett, vagy gémkapoccsal hanyagul a cv szélére biggyesztett igazolványképek. A pályázót elmélyült munka közben ábrázoló kép sem kizárt, hatása azonban kétélű. Egyesekben jó benyomást kelt, míg más munkaadók inkább fontoskodásként értékelik. Kerüljük az öntömjénezést! Tartózkodjunk az öndicsőítő szólamoktól, saját jelentőségünk túlértékelésétől. Utóbbi nem csak rossz fényt vet a pályázóra, hanem szükségtelen is-előnyös tulajdonságaink ecsetelésére bőven lesz még alkalom az állásinterjú többi fordulójában. Pontos adatokat adjunk meg Ügyeljünk rá, hogy az önéletrajzban megemlített adatok, információk, dátumok ne legyenek hiányosak. Ne maradjon el a diplomát adó felsőoktatási intézmény neve mellől a kar és a szak pontos megnevezése, a diákévek alatt végzett fontosabb tevékenységek (hallgatói önkormányzati tagság, pályázati ösztöndíj, tudományos munka vagy tanulmányi verseny eredmény) említése, a cégnév mellől a jelentkező korábbi beosztása, munkaköre, fontosabb feladatainak frappáns, tömör felsorolása. Említésre méltó szakmai sikerélményeinkre is utaljunk- mindezt persze öntömjénezés nélkül. A nyelvtudás szintjének megjelöléséről (közép, - vagy felsőfok, írás, - vagy szóbeli) sem szabad megfeledkezni. Sokan elbuknak a helyesíráson Fordítsunk nagy gondot a helyesírásra, a félreütések, betűtévesztések elkerülésére. A szövegben helyenként előforduló helyesírási hibák felületességet, kapkodást, érdektelenséget, a sorozatosan visszatérők pedig műveletlenséget sugallnak - ami legkevésbé sem a pályázó javát szolgálja. Az önéletrajz hobbirovatából leginkább az általánosságok elhagyásával lehet kihozni a maximumot, ezért nem árt kicsit figyelemfelkeltőbbé tenni. A"szeretek olvasni, főzni, sportolni" fordulatok helyett inkább törekedjünk kedvelt tevékenységeink konkrét behatárolására, például: X. korszak színészönéletrajzainak tanulmányozása, egzotikus thai ételkülönlegességek készítése, vagy golfozás. Ezzel a módszerrel máris kiemeltük magunkat a jelentkezők szürke tömegéből. Nem érdemes ferdíteni Karrierünket is kettévághatja, ha valótlanságokat írunk a cv-be és kiderül az igazság. A fejvadászok a kiválasztási folyamat során az esélyes jelölteknek úgyis utánanéznek. Ha nincs diploma vagy nem a megadott a munkahelyen dolgozott a pályázó, az előbb-utóbb kiderül. A felsülés nem csupán kellemetlen, a fejvadászcégek egy része feketelistát vezet a lódító jelöltekről. Takács G., 2007. (Pályacsúcs Magazin)